Evangélikus templom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 45° 37,058'

Hosszúság (lon):

E 25° 41,264'

Védettség van?

nem

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

B-dul Brasovului sugárút 38 szám

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A falu 1366-ban Charnadfalva néven jelentkezik az okiratokban. Hunyadi Jánosnak 1440-ben kiadott rendeletéből kitűnik, hogy Csernátfalu Szent Mihály-temploma már előbb állott, mert ekkor a papjának fizetendő dézsma szabályozásáról intézkedik a rendelkezés. Mivel a középkorban a XV. század közepéig hét falu központi egyháza és a hét falu között neve feltűnik oklevelekben is, így a Szent Mihály-templom legkésőbb a XIV. század közepére megépülhetett. 1456-ban László király szintén dézsma ügyében intézkedik, megvédi a Szent Mihály-templom jogait Törcsvárral szemben, amely a dézsmát lefoglalta. Ugyanekkor Dénes esztergomi érsek Hunyadi Jánost keresi meg, hogy a törcsvári várnagy túlkapásait megszüntesse. Az erről szóló oklevélből kitűnik, hogy ekkor már csak Bácsfalu, Hosszúfalu és Türkös tartoznak a szentmihályi egyházhoz (Csernátfaluhoz), és a panaszt tévő plébános neve János.
A XVIII. századra a középkori templom romlásnak indul. 1777–1778-ban új templomot építenek, bővítik annyira, hogy középkori stílusjegyeiből semmit sem őriz meg. Berendezéséből megmaradt a régi oltár alapzata, melyről évszám tanúskodik: „Anno Domini 1542”. Harangja 1527-ben készült, felirata szerint: „Isten Dicsőségére Csernát f. Türkösi és Bács f. eccl. önt. 1527”. Ez a felirat a legrégibb magyar nyelvű köriratok közé tartozik. A harang felirata szerint ekkor már csak két leányegyház tartozik a Szent Mihály-templomhoz: Bácsfalu és Türkös. Ugyancsak a régi templom öröksége egy aranyozott ezüst kehely, mely a gótikus művészet valóságos remeke. Középkori eredetét talapzatának egyik szirmára vésett rajza szemlélteti: papi ornátusban lévő katolikus pap dicsfény övezte kehely előtt imádkozik.
1738-ban a brassói tanács szorgalmazza, hogy a hét falu az ágostai hitvallásban kitartson. 1844-ben a papok ki akarnak válni a szász evang. Landeskircheből. Ez meg is valósul 1874–77-ben a II. háború után pedig a magyar anyanyelvű lutheránus püspökséghez tartoznak.

Forrás: Lestyán Ferenc, Megszentelt kövek, Gyulafehérvár, 2000.
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. I–V., Pest, 1868.

Adatlapot készítette:

schlosser

Adatfelvétel ideje:

2013-03-01 21:07:29