Forgáts- (Rothadó-, József-) kapu maradványai

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 43,169'

Hosszúság (lon):

E 21° 15,263'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Városfal, városerődítés, egyéb védelmi objektum

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Erzsébet (Alžbetina) és Vrátna utcák sarkán, az út alatt

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A 12. században létrejött Kassa első városerődítései a tatárjárás (1241-42) után épültek. A viszonylag vékony falak 36 hektáron övezték az ovális alaprajzú várost, melyet középen kettéosztott az É-D-i irányban folyó Csermely-patak. A vízfolyás által kijelölt, középen kiszélesedő fő utca két végén volt a város két fő kapuja, a Felső- és az Alsó Kapu.

A városfalak a kuruc háborúk lezárultával elvesztették hadi jelentőségüket, de még vagy egy évszázadig fennálltak. A 18. század végére a terjeszkedő város már a falak döntő többségét lebontotta. A kapuk ugyanezen sorsra jutottak, ma a felszínen semmi sem látszik belőlük. Az egykori városfalak ívelt nyomvonalát a Fő utcából itt kiágazó kis utcák jelzik.

Kevéssé ismert, hogy a városnak már a falak 13. századi felépítése óta létezett egy nyugati kapuja is, amely az Alžbetina (Erzsébet) és a Vrátna (korábban Városkapu) utcák kereszteződésében állt. E kaput eredetileg Forgách-kapunak hívták. A dómtól ide vezető, ma Erzsébetnek nevezett utca neve a középkorban Faulgasse (= Rothadó utca) volt, ennek szó szerinti szlovák fordításaként kapta a kapu legújabb elnevezését: Hnilná brána.

A korai kapu elé a Zsigmond-korban előkapu épült, majd Mátyás király uralkodása idején egy nyolcszögletű kapuerődöt (barbakánt) emeltek elé. A kapu a 17. században komoly sérüléseket szenvedett el, így 1644-ben be is falazták. Bő egy évszázad múltán, 1783-ban végül le is bontották. Az újonnan megnyitott falba épült, klasszicista stílusú, diadalívet utánzó, három nyílású kaput az uralkodóról, II. Józsefről nevezték el József-kapunak. A kapu fölé a császár portréja és egy emlékfelirat került. Ez elé a városárok fölé új hidat is építettek. Végül Kassa városa 1827-ben mind a kaput, mind pedig az elé épült hidat lebontatta. A maradványokat végül 1997-ben régészeti feltárással azonosították és egyes részeiket bemutathatóvá is tették. Ezeket ma az út szintjén szlovák és angol nyelvű táblák jelzik.

A leíráshoz felhasználtuk Bauer György (Juraj Bauer): És múltak a századok... Emléktáblák és feliratok, címerek, szobrok, monogramok, jelek a házakon Kassán. Kassa, 2008. művét.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2014-05-10 21:15:24