Volt neológ zsinagóga

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 27,494'

Hosszúság (lon):

E 18° 53,602'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Zsinagóga

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Újvár és Ezüst (Novozámocká és Strieborná) utcák sarkán.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A középkori Magyarország egyik legfontosabb, leggazdagabb településének számító Selmecbánya már a tatárjárás előtt szabad királyi városi rangra emelkedett. Kiemelkedő jelentőségét a közelében található gazdag arany és ezüst lelőhelyek jelentették, melyek kiaknázása megalapozta a város virágzását, amely egészen a 18. század végéig tartott. A város polgársága gyakorlatilag a 20. századig döntően német ajkú telepesekből állt, akik még a 13. század második felében népesítették be a környéket.
A város topográfiájára alapvető, máig tanulmányozható hatással voltak a mai történelmi belváros alatt található nemesérc-lelőhelyek, amelyek felé több, a középkorban nyitott, esetenként a felszínen, vagy középkori házak pincéjében máig látható, járható vágat indult el. Ezek köré a városon belül épületcsoportok jöttek létre, melyek mára összenőttek. E jellegzetes városképet az UNESCO felvette világörökségi listájára is.

Az útkereszteződés miatt kialakult, jellegzetes, háromszög alakú telek helyén eredetileg két polgárház állt. Ezt egy adomány jóvoltából 1890-ben vásárolta meg a selmecbányai zsidó hitközség. A telek és a korábbi házak alakját követő, neoklasszicista zsinagógát 1893-ban építették fel ide. A közel téglalap alaprajzú, kétszintes belső teret rejtő, nyereg tetős épület északra néző, háromtengelyes főhomlokzatát a félkörös záródású, nagy ablakok tagolják, felül pedig háromszögű oromfal koronázza. Ennek közepén Mózes törvényeinek táblái láthatóak.

A zsidó közösség 1941-ig használhatta az épületet. A holokausztot túlélt zsidóság döntő többsége nem tért vissza Selmecre, így zsinagógájuk fenntartó közösség híján állami tulajdonba ment át. A 2. világháborút követően, az 1950-es években üresen állt, később egy ideig zongoraiskola, majd autóvezető-iskola működött benne. Ma az épület felújításra és értelmes hasznosításra vár.

A leírás forrása: J. Lacika: 1000 cirkvenných pamiatok Slovenska, Bratislava, 2012.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2013-05-18 17:10:55