Megújulásunk támogatója:  

Ipoly-híd maradványai




Forrás: Laczi István / Panoramio

Forrás: Matyó László / Panoramio
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 3,657'
Hosszúság (lon):
E 19° 3,197'
Védettség van?
nem
Típus:
Híd
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falu délnyugati szélén, a volt csehszlovák határőr laktanya mellett az Ipoly partján
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az 1920-as trianoni békediktátum óta határfolyónak számító Ipoly két oldalán található falvak, Ipolyhídvég és Drégelypalánk között hosszú évszázadok óta létezett híd a víz felett. (Ezt őrzi a jobbparti falu neve is.) A terület a török korban nyert komolyabb katonai jelentőséget. Az oszmán hadak 1552-es, híres hadjáratuk során elfoglalták Drégely várát a hősiesen védekező és az ostromban halálát lelő Szondy György kapitánytól és maroknyi védőseregétől. A vidék biztosítására a törökök egy új települést alapítottak, a mai Drégelypalánkot. Az itt tanyázó hadak szabadabb mozgását is szolgálhatta az állandó Ipoly-híd.

Az Ipolyhídvég és Drégelypalánk közti hídról maradt fenn a legrégebbi, ma ismert Ipoly-hídábrázolás. Az 1617-ből származó metszet Ipolyhídvég (észak) felől ábrázolja a környéket, központban a jelentős fa híddal. A távolban a dombokon látszanak a rommá lőtt Drégely és Nógrád várai is.

A XIX. század első felében a fahíd helyére kőhidat emeltek, amely egészen a második világháborúig állt. A németek rombolása tette tönkre ezt a hidat is (1944. december 8-án, a Szeplőtelen fogantatás ünnepén). A mederbe dőlt romokat az árvíz elkerülésére elrobbantották. Ma már csak a kő pillérek romjai és a szlovákiai oldali hídfő romja áll, valamint a híd védelmére a csehszlovák időkben épült kaszárnya.

Az igen széles magyar oldali ártéri területen egy kishíd, úgynevezett dobogóhíd is állt egykor. Helyét jelzi a nagy hídhoz vezető földtöltés megszakadása.

A leíráshoz felhasználtuk Hajós Bence: Ipoly-hidak Ipolytarnóctól Ipolyságig (H.n., 2001) c. munkáját.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2016-10-05 02:03:38
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.