Kálvária (királyi kúria maradványai)
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 47° 59,587'
Hosszúság (lon):
E 18° 15,341'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Kálvária
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Udvard, a településtől nyugatra, a 75-ös útról bevezető egyenes út végén
Egyéb adat:
Komplex objektum, amelynek csak egy része a Szent Márton halmon álló kálvária
Rövid leírás:
A mai Szent Márton halma (hegye - St. Martini montem) és környezete a magyar történelemben egy évezredes múltra tekint vissza. Bár az itt álló udvarházat 1075-ben említi oklevél (Collis Sancti Martini Martyri) már feltehetően a 11. század 10-es éveiben kápolnát építettek itt Szent Márton tiszteletére. A birtok királyi udvarháznak adott otthont, ennek régészeti emlékeit még nem tárták fel. I. Géza az általa alapított garamszentbenedeki bencés apátságnak adományozta a birtokot (ennek alapítólevele tartalmazza az első említést). 1309-ben (vagy 1307-ben - vitatott) Tamás esztergomi érsek zsinatot hívott össze ide, amelyen elismerték I. Károly jogát a trónra és elítélték Csák Máté cselekedeteit. A források szerint ekkor és itt hoztak határozatot az esti harangszóról is, amely az angyali üdvözletet jelenti. Udvardon többször tartózkodott Zsigmond király is.
1554-ben a törökök támadásának esett áldozatul a település. Mivel több mint egy évszázadon át a határsávban állt, elnéptelenedett. A középkori romok azonban még a 19. század első felében is láthatók voltak Fényes Elek és Galla Ferenc említése szerint. A romokról korábban beszámolt Bél Mátyás is.
Nyilván a hely történelmi szerepének ismerete inspirálta a gondolatot, hogy a romok fölött kálváriát alakítsanak ki. Hatalmas földmunka árán szabályos alakúvá formálták a halmot az ide hordott feltöltéssel, majd 1855-56-ban Majthényi Adolf helyi plébános vezetésével, Dobák János és Weller Móric komáromi mérnökök tervei alapján alakították ki a kápolnákat, illetve stációkat. A felszentelésre 1866-ban került sor.
Napjainkban természetesen a szépen rendben tartott kálvária látható csupán a nagy területű dombon. Nem kétséges ugyanakkor, hogy a talaj rejti a középkori épületek el nem hordott alapfalait.
1554-ben a törökök támadásának esett áldozatul a település. Mivel több mint egy évszázadon át a határsávban állt, elnéptelenedett. A középkori romok azonban még a 19. század első felében is láthatók voltak Fényes Elek és Galla Ferenc említése szerint. A romokról korábban beszámolt Bél Mátyás is.
Nyilván a hely történelmi szerepének ismerete inspirálta a gondolatot, hogy a romok fölött kálváriát alakítsanak ki. Hatalmas földmunka árán szabályos alakúvá formálták a halmot az ide hordott feltöltéssel, majd 1855-56-ban Majthényi Adolf helyi plébános vezetésével, Dobák János és Weller Móric komáromi mérnökök tervei alapján alakították ki a kápolnákat, illetve stációkat. A felszentelésre 1866-ban került sor.
Napjainkban természetesen a szépen rendben tartott kálvária látható csupán a nagy területű dombon. Nem kétséges ugyanakkor, hogy a talaj rejti a középkori épületek el nem hordott alapfalait.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-06-17 16:31:38
Közeli objektumok
Boncz Ferenc honvéd hadnagy síremléke (1.258 km)
Főgimnázium (6.606 km)
Ortodox zsinagóga (6.676 km)
Kálvária (6.753 km)
Szent Kereszt plébániatemplom (6.828 km)
Utcaszerkezet (6.877 km)
Szentháromság szobor (6.893 km)
Szent Ferenc templom és kolostor (6.961 km)
Szentháromság kápolna (7.317 km)
Keresztelő Szent János templom (8.059 km)

