Szent Ferenc templom és kolostor
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 47° 59,224'
Hosszúság (lon):
E 18° 9,751'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom és kolostor, rendház
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Kostolná 1.
Egyéb adat:
A koordináták a templom nyugati bejáratára mutatnak
Rövid leírás:
A templom karcsú, keletelt, egyhajós épület, a nyolcszög három oldalával záruló szentéllyel, nyugaton egy toronnyal. Délről csatlakozik hozzá a kolostor négyszöge – az emeletes, négyszárnyú, barokk épület, a közepén udvarral.
Ferences templom és kolostor az 1626 és 1631 közötti időben épült. Bejárata felett ma is olvashatjuk: PAX INTRANTIBUS, azaz békesség a betérőnek. A ferencesek köszöntése PAX ET BONUM, áldás és békesség, tükröződik ezen a feliraton. A templom felszentelését Pázmány Péter végezte 1631. május 24-én. Vélhetőleg ez még csak egy alacsony templom volt zsindely tetővel. Hasonló módon a mainál jóval kisebb volt a kolostor is. 1663-tól a török tisztek lakták a kolostort, a templomot pedig raktárnak használták. A templomtornyot itt is minaretté alakították. 1685 után a templomot és kolostort megújították és Sorman Péter a ferencesek milánói generálisa szentelte fel. A Rákóczi-szabadságharc alatt Bercsényi lakott a kolostorban, amiről a kolostor külső falán az első emelet magasságában látható emléktábla számol be. Bercsényi a kolostort az eredeti stílus szerint kibővítette. A 19. század végén Bálinth építész tervei szerint egy újabb felújítást hajtottak végre az épületen. A kolostor könyvtárában találták meg az értékes 15. és 16. századi kódexeket (Érsekújvári, Cseh, Thewrewk (ejtsd török) és Piry-hártya (Piry János Cirjék ferences szerzetes, könyvtáros-tanárról) kódex). A 20. században a háborúk a kolostort többször komolyan megrongálták. Ennek lett áldozata a barokk díszítés és az egykori barokk feliratok, amelyek mind elvesztek.
A kolostor teljes felújítása és régészeti feltárása 1978-ban kezdődött meg. A régészeti munkák során megtalálták az eredeti kaput, amely a kocsiknak szolgált, hogy be tudjanak hajtani az udvarba, illetve a templom alatti kriptát is, melyben a városi elöljáróság és a kolostor lakosai temetkeztek. Ezekből a sírokból az elhunytakat a Szent József temetőben található kriptába vitték, illetve a Kálvária dombon temették el. Felújították a folyosókat és a négyszögletű udvart, a quadrumot is.
A kolostorban egy ideig múzeum is működött, mára az egész épület visszakerült a ferences barátok tulajdonába. A kolostor épületének egy részében 2005-ben került kialakításra a szellemi és testi fogyatékosoknak menedéket adó \"védett munkahely\", amely közel 20 fiatal rehabilitációját végzi a ferencesek lelki segítségével.
P. Kovalcsik Cirill leírása nyomán
http://ersekujvarofm.5mp.eu/web.php?a=ersekujvarofm
Ferences templom és kolostor az 1626 és 1631 közötti időben épült. Bejárata felett ma is olvashatjuk: PAX INTRANTIBUS, azaz békesség a betérőnek. A ferencesek köszöntése PAX ET BONUM, áldás és békesség, tükröződik ezen a feliraton. A templom felszentelését Pázmány Péter végezte 1631. május 24-én. Vélhetőleg ez még csak egy alacsony templom volt zsindely tetővel. Hasonló módon a mainál jóval kisebb volt a kolostor is. 1663-tól a török tisztek lakták a kolostort, a templomot pedig raktárnak használták. A templomtornyot itt is minaretté alakították. 1685 után a templomot és kolostort megújították és Sorman Péter a ferencesek milánói generálisa szentelte fel. A Rákóczi-szabadságharc alatt Bercsényi lakott a kolostorban, amiről a kolostor külső falán az első emelet magasságában látható emléktábla számol be. Bercsényi a kolostort az eredeti stílus szerint kibővítette. A 19. század végén Bálinth építész tervei szerint egy újabb felújítást hajtottak végre az épületen. A kolostor könyvtárában találták meg az értékes 15. és 16. századi kódexeket (Érsekújvári, Cseh, Thewrewk (ejtsd török) és Piry-hártya (Piry János Cirjék ferences szerzetes, könyvtáros-tanárról) kódex). A 20. században a háborúk a kolostort többször komolyan megrongálták. Ennek lett áldozata a barokk díszítés és az egykori barokk feliratok, amelyek mind elvesztek.
A kolostor teljes felújítása és régészeti feltárása 1978-ban kezdődött meg. A régészeti munkák során megtalálták az eredeti kaput, amely a kocsiknak szolgált, hogy be tudjanak hajtani az udvarba, illetve a templom alatti kriptát is, melyben a városi elöljáróság és a kolostor lakosai temetkeztek. Ezekből a sírokból az elhunytakat a Szent József temetőben található kriptába vitték, illetve a Kálvária dombon temették el. Felújították a folyosókat és a négyszögletű udvart, a quadrumot is.
A kolostorban egy ideig múzeum is működött, mára az egész épület visszakerült a ferences barátok tulajdonába. A kolostor épületének egy részében 2005-ben került kialakításra a szellemi és testi fogyatékosoknak menedéket adó \"védett munkahely\", amely közel 20 fiatal rehabilitációját végzi a ferencesek lelki segítségével.
P. Kovalcsik Cirill leírása nyomán
http://ersekujvarofm.5mp.eu/web.php?a=ersekujvarofm
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-06-21 13:48:24
Állapotjelentések
2015.10.02 12:54 ngabi állapot: 5 - koordináta: N 47° 59,225' E 18° 9,740' - egyéb
Jó állapotú épület együttes
Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.Közeli objektumok
Szentháromság szobor (0.147 km)
Utcaszerkezet (0.164 km)
Szent Kereszt plébániatemplom (0.214 km)
Szentháromság kápolna (0.355 km)
Ortodox zsinagóga (0.363 km)
Főgimnázium (0.373 km)
Kálvária (0.405 km)
Kálvária (királyi kúria maradványai) (6.974 km)
Keresztelő Szent János templom (7.308 km)
Boncz Ferenc honvéd hadnagy síremléke (7.893 km)

