Keglevich-palota

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 8,513'

Hosszúság (lon):

E 17° 6,392'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Városi palota

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Úri (ma: Panská) utca 27.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A Magyar Királyság nyugati határszélén épült, nagy múltú Pozsonyt a középkorban zömmel német, kisebb részben magyar polgárok lakták. A korábban nem különösebben kiemelkedő város akkor szerzett országos jelentőséget, amikor a 16. század közepén a törökök elfoglalták az ország korábbi központját. Ekkor helyezték a biztonságosabb - és Bécshez, a Habsburg-házi magyar királyok valódi székhelyéhez közeli - Pozsonyba a legfőbb kormányszerveket, itt működött az országgyűlés, itt koronázták a királyokat. Ezzel a város az ország egyik fontos gazdasági, kulturális, vallási és oktatási központjává vált. A fallal körülvett óvárosban, különösen a béke beköszöntével, a 18. században számos Habsburg-párti magyar főúr és egyházi főméltóság építtetett látványos, státusszimbólumnak számító, emeletes, barokk, vagy klasszicista palotát - a leggazdagabbak akár többet is.

Ezek egyike, az Úri utca déli oldalán álló Keglevich-palota két korábbi, későgótikus, vagy reneszánsz városi ház telkén, részben ezek alapjainak, falainak felhasználásával épült fel a 18. század első felében. A két szintes, szabálytalan \"U\" alaprajzú, nyereg tetős, barokk stílusú palota építtetője horvát eredetű családból származó báró Keglevich József, Torna megye főispánja volt. A saroktelken álló ház reprezentatív, kosáríves, pilaszterekkel hangsúlyozott főkapuja az északi oldalon nyílik. A kapu fölötti, erős kiülésű párkányon két plasztikus oroszlán ül. A kapu fölött az építtető báró színezett címere látható.

A ház egyik híres lakója volt Keglevich Anna Lujza Barbara (népszerűbb nevén Babett), aki Bécsben Ludwig von Beethoven tanítványa volt. Meghívására a zeneszerző zseni 1796-ban Pozsonyban vendégeskedett és koncertet is adott e palotában. A ház északkeleti sarkában egy, a homlokzat síkját és az alaprajzot megbontó rizalit épült, amely talán az egyik, korábban itt állt épület tömegét őrzi.

Az épület 1998-ban esett át alapos műemléki felújításon, így állapota kiváló. Az ekkor készült, a tető síkjából kiemelkedő, sok-sok tetőablak ugyanakkor bizarr látványt nyújt.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2013-05-19 23:56:12