Kutscherfeld-palota

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 8,610'

Hosszúság (lon):

E 17° 6,466'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Városi palota

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A Fő tér (Hlavné námestie) és a Nyerges (Sedliarska) utca sarkán

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A Magyar Királyság nyugati határszélén épült, nagy múltú Pozsonyt a középkorban zömmel német, kisebb részben magyar polgárok lakták. A korábban nem különösebben kiemelkedő város akkor szerzett országos jelentőséget, amikor a 16. század közepén a törökök elfoglalták az ország korábbi központját. Ekkor helyezték a biztonságosabb - és Bécshez, a Habsburg-házi magyar királyok valódi székhelyéhez közeli - Pozsonyba a legfőbb kormányszerveket, itt működött az országgyűlés, itt koronázták a királyokat. Ezzel a város az ország egyik fontos gazdasági, kulturális, vallási és oktatási központjává vált. A fallal körülvett óvárosban, különösen a béke beköszöntével, a 18. században számos Habsburg-párti magyar főúr és egyházi főméltóság építtetett látványos, státusszimbólumnak számító, emeletes, barokk, vagy klasszicista palotát - a leggazdagabbak akár többet is.

Ezek egyike, a Fő tér nyugati sarkában álló, 1762-ben emelt, barokk stílusú, három szintes, nyereg tetős épület. Két, vagy három korábbi, középkori ház telkén épült fel, hasznosítva ezek alapjait és egyes falrészleteit. A négyszög alaprajzú saroktelken álló ház utcai és udvari szárnyai egy kis, téglalap alakú udvar köré rendeződnek. Díszes, kőkeretes főkapuja, amely fölé az első emeleten kovácsolt vas korlátos erkély ugrik ki, a Fő térre néz.

A palota építtetője Leopold von Kutserfeld volt, aki 1760-tól a Magyar Kamara élén állt és igazgatta a Habsburgok mosonmagyaróvári uradalmát. A ház tervezője valószínűleg Jakob Fellner lehetett. 1813-ban a palota vétel útján az Esterházy-család birtokába jutott.

Az épületen egy 1959-ben elhelyezett emléktábla hirdeti, hogy e házban élt és alkotott 1847-ben a híres orosz zeneszerző és zongorista, Anton Grigorjevics Rubinstein.

A házban ma Franciaország nagykövetsége, ill. a Francia Intézet működik.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2013-05-20 00:37:41