Wittmann-Pauli-palota

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 8,606'

Hosszúság (lon):

E 17° 6,385'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Városi palota

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Ventur utca 11., a Prépost utca sarkán.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A Magyar Királyság nyugati határszélén épült, nagy múltú Pozsonyt a középkorban zömmel német, kisebb részben magyar polgárok lakták. A korábban nem különösebben kiemelkedő város akkor szerzett országos jelentőséget, amikor a 16. század közepén a törökök elfoglalták az ország korábbi központját. Ekkor helyezték a biztonságosabb - és Bécshez, a Habsburg-házi magyar királyok valódi székhelyéhez közeli - Pozsonyba a legfőbb kormányszerveket, itt működött az országgyűlés, itt koronázták a királyokat. Ezzel a város az ország egyik fontos gazdasági, kulturális, vallási és oktatási központjává vált. A fallal körülvett óvárosban, különösen a béke beköszöntével, a 18. században számos Habsburg-párti magyar főúr és egyházi főméltóság építtetett látványos, státusszimbólumnak számító, emeletes, barokk, vagy klasszicista palotát - a leggazdagabbak akár többet is.

Ezek egyike a Ventur és Prépost utcák sarkán emelkedő, nagy méretű De Pauli-, vagy amint a két szomszédos épület egybekapcsolódása után nevezik, a Wittmann-Pauli-palota.

A telken korábban minden bizonnyal egy, a 15. században épült királyi kúria állhatott, melyben a városon átutazó magyar uralkodók rendszeresen megszálltak. Ennek helyén 1775-1776-ban épült fel a mai, barokk stílusú palota Franz Römish tervei szerint. A szabálytalan, rombusz alakú sarokteleknek megfelelő alaprajzú, utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, négyszintes, nyeregtetős palota építtetője Leopold de Pauli, a Habsburgok hatalmas, személyes (családi) birtokainak kormányzója volt. A Ventur utcára néző, 11 tengelyes főhomlokzatból három tengelyes középrizalit ugrik előre, benne a kőből faragott, díszes keretezésű főkapuval.

Pozsonyban ritkaság számba megy, hogy az épületnek kis, zárt hátsó kertje is van. Az apró zöld szigeten egy gyönyörű, rokokó stílusú, kerti pavilon áll.

A főhomlokzaton szép - szlovák nyelvű - bronz tábla emlékezik meg arról, hogy 1820-ban e házban adott koncertet a 9 éves csodagyerek, zongorista és későbbi zeneszerző-óriás, Liszt Ferenc.

A házban ma a pozsonyi Egyetemi Könyvtár működik. Ennek megfelelően a ház négy szárnya által közrezárt belső udvarát üvegtetővel fedték le, ezzel is hasznos teret alakítva ki.

Forrás: wikipedia.org

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2013-05-21 16:40:12