Lauka Gusztáv háza
Ország:
Szerbia
Szélesség (lat):
N 45° 22,636'
Hosszúság (lon):
E 20° 23,239'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Lakóépület
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
Stevice Jovanovića 12
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Lauka Gusztáv (1818—1902) költő és humorista 1882-től életének végéig Nagybecskereken tevékenykedett. Megyei levéltáros és a Torontál napilap szerkesztője volt.
Lauka Gusztáv Vitkán (Szatmár megye) született. Pesten és Máramarosszigten tanult bölcsészetet, valamint filozófiát. Több hivatal betöltése után íróként tevékenykedett. 1943-ban megnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. 1847-ben Pozsonyban az Országgyűlésben ellenzéki jegyző lett, 1848-ban pedig a Honvédelmi Bizottmány jegyzője és Kossuth Lajos főfutárja. 1849-ben Debrecenben a Belügyminisztérium titkára volt. A szabadságharc után egy ideig bujdosott, majd rokoni kapcsolatoknak köszönhetően hivatalnokként helyezkedett el. 1851-ben megnősült és kizárólag csak a családjával és az irodalommal foglalkozott. Ezen időszak után ismét hivatalt vállalt. 1863-ban Pálffy Móric kormánya alatt megkapta az állami sajtóosztály vezetését. Mindezen idő alatt folyamatosan írt és szerkesztett. A Petőfi Társaságnak megalakulásától a tagja. A sajtóreferensi pozíciót 1882-ben elhagyta, amikor Hertelendy József, Torontál vármegye főispánja meghívására elvállalta a vármegye levéltárosi állását.
Nagybecskerekre érkezve a Torontál c. napilap szerkesztését is végezte. Gyorsan a város közéletének fontos személyisége lett, akit „Guszti bácsiként” ismertek és tiszteltek. Rendszeresen tudósított a város különböző eseményeiről, a kultúráról és publikálta irodalmi alkotásait.
Élete végéig Nagybecskereken munkálkodott.
Számtalan romantikus és humoros hangvételű novella szerzője; költeményeket, útleírásokat és színdarabokat is írt. Több mint tíz regényt írt meg. Műfordítással is foglakozott.
Halálát követően barátai vörös kőtáblát helyeztek sírjára a római katolikus temetőben. Nagybecskerek Műemlékvédelmi Bizottsága 1967-ben emléktáblát helyezett el lakóháza falára, 1969-ben pedig a város nagyjainak szoborsorán (Karađorđe park) kapott mellszobrot fáradhatatlan irodalmi tevékenységéért.
Forrás:
Szinnyei J.: Magyar írók élete és munkái VII. Budapest 1900. (http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/l/l13657)
Stanić, R. (ur.): Veliki Bečkerek – Petrovgrad – Zrenjanin. Zrenjanin 1995.
Lauka Gusztáv Vitkán (Szatmár megye) született. Pesten és Máramarosszigten tanult bölcsészetet, valamint filozófiát. Több hivatal betöltése után íróként tevékenykedett. 1943-ban megnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. 1847-ben Pozsonyban az Országgyűlésben ellenzéki jegyző lett, 1848-ban pedig a Honvédelmi Bizottmány jegyzője és Kossuth Lajos főfutárja. 1849-ben Debrecenben a Belügyminisztérium titkára volt. A szabadságharc után egy ideig bujdosott, majd rokoni kapcsolatoknak köszönhetően hivatalnokként helyezkedett el. 1851-ben megnősült és kizárólag csak a családjával és az irodalommal foglalkozott. Ezen időszak után ismét hivatalt vállalt. 1863-ban Pálffy Móric kormánya alatt megkapta az állami sajtóosztály vezetését. Mindezen idő alatt folyamatosan írt és szerkesztett. A Petőfi Társaságnak megalakulásától a tagja. A sajtóreferensi pozíciót 1882-ben elhagyta, amikor Hertelendy József, Torontál vármegye főispánja meghívására elvállalta a vármegye levéltárosi állását.
Nagybecskerekre érkezve a Torontál c. napilap szerkesztését is végezte. Gyorsan a város közéletének fontos személyisége lett, akit „Guszti bácsiként” ismertek és tiszteltek. Rendszeresen tudósított a város különböző eseményeiről, a kultúráról és publikálta irodalmi alkotásait.
Élete végéig Nagybecskereken munkálkodott.
Számtalan romantikus és humoros hangvételű novella szerzője; költeményeket, útleírásokat és színdarabokat is írt. Több mint tíz regényt írt meg. Műfordítással is foglakozott.
Halálát követően barátai vörös kőtáblát helyeztek sírjára a római katolikus temetőben. Nagybecskerek Műemlékvédelmi Bizottsága 1967-ben emléktáblát helyezett el lakóháza falára, 1969-ben pedig a város nagyjainak szoborsorán (Karađorđe park) kapott mellszobrot fáradhatatlan irodalmi tevékenységéért.
Forrás:
Szinnyei J.: Magyar írók élete és munkái VII. Budapest 1900. (http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/l/l13657)
Stanić, R. (ur.): Veliki Bečkerek – Petrovgrad – Zrenjanin. Zrenjanin 1995.
Adatlapot készítette:
herakhleia
Adatfelvétel ideje:
2013-05-01 16:16:25
Közeli objektumok
Vöröskereszt (0.170 km)
Református templom (0.193 km)
Planck-kert (0.202 km)
Igazságügyi palota (0.221 km)
Kereskedelmi akadémia (0.296 km)
Pénzügyi Palota (városi múzeum) (0.342 km)
Nikola Tesla Szakközépiskola (0.347 km)
Közegészségügyi Otthon (0.375 km)
Oldal fényképészműhely (0.381 km)
Toša Jovanović Színház (0.382 km)

