Lauka Gusztáv háza

Ország:

Szerbia

Szélesség (lat):

N 45° 22,636'

Hosszúság (lon):

E 20° 23,239'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Lakóépület

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Stevice Jovanovića 12

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Lauka Gusztáv (1818—1902) költő és humorista 1882-től életének végéig Nagybecskereken tevékenykedett. Megyei levéltáros és a Torontál napilap szerkesztője volt.

Lauka Gusztáv Vitkán (Szatmár megye) született. Pesten és Máramarosszigten tanult bölcsészetet, valamint filozófiát. Több hivatal betöltése után íróként tevékenykedett. 1943-ban megnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. 1847-ben Pozsonyban az Országgyűlésben ellenzéki jegyző lett, 1848-ban pedig a Honvédelmi Bizottmány jegyzője és Kossuth Lajos főfutárja. 1849-ben Debrecenben a Belügyminisztérium titkára volt. A szabadságharc után egy ideig bujdosott, majd rokoni kapcsolatoknak köszönhetően hivatalnokként helyezkedett el. 1851-ben megnősült és kizárólag csak a családjával és az irodalommal foglalkozott. Ezen időszak után ismét hivatalt vállalt. 1863-ban Pálffy Móric kormánya alatt megkapta az állami sajtóosztály vezetését. Mindezen idő alatt folyamatosan írt és szerkesztett. A Petőfi Társaságnak megalakulásától a tagja. A sajtóreferensi pozíciót 1882-ben elhagyta, amikor Hertelendy József, Torontál vármegye főispánja meghívására elvállalta a vármegye levéltárosi állását.

Nagybecskerekre érkezve a Torontál c. napilap szerkesztését is végezte. Gyorsan a város közéletének fontos személyisége lett, akit „Guszti bácsiként” ismertek és tiszteltek. Rendszeresen tudósított a város különböző eseményeiről, a kultúráról és publikálta irodalmi alkotásait.
Élete végéig Nagybecskereken munkálkodott.
Számtalan romantikus és humoros hangvételű novella szerzője; költeményeket, útleírásokat és színdarabokat is írt. Több mint tíz regényt írt meg. Műfordítással is foglakozott.

Halálát követően barátai vörös kőtáblát helyeztek sírjára a római katolikus temetőben. Nagybecskerek Műemlékvédelmi Bizottsága 1967-ben emléktáblát helyezett el lakóháza falára, 1969-ben pedig a város nagyjainak szoborsorán (Karađorđe park) kapott mellszobrot fáradhatatlan irodalmi tevékenységéért.

Forrás:
Szinnyei J.: Magyar írók élete és munkái VII. Budapest 1900. (http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/l/l13657)
Stanić, R. (ur.): Veliki Bečkerek – Petrovgrad – Zrenjanin. Zrenjanin 1995.

Adatlapot készítette:

herakhleia

Adatfelvétel ideje:

2013-05-01 16:16:25