Lazarović-kastély (nagykastély)

Ország:

Szerbia

Szélesség (lat):

N 45° 10,726'

Hosszúság (lon):

E 21° 24,105'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Kastély (és kertje)

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 1
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Központ

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Az egykori Temes vármegyéhez tartozó falucska Versec és a szerb-román határ közelében fekszik. A település neve Nagyszered és Nagy-Szredistye formában szerepel a korabeli forrásokban. Két kastélyt építtetett itt a földbirtokos család.

A szerbiai származású Golub Lazarović 1803-ban Kevevárán (Kovin) telepedett meg, majd 1823-ban az akkori Nagy-Szredistyét, azután 1839-ben Kis-Szredistyét vette meg a kincstártól. V. (Habsburg) Ferdinánd császár és király mindkét helységre adománylevelet, 1841-ben pedig címeres nemeslevelet adott ki. Így létrejött a Nagy- és Kis-Szredistyei Lazarovits nemesi család. A magyar nyelvű szövegekben a család nevét Lazarovits, Lazarovich és Lazarovics formában is átírták.

A nagyobb, régi kastély építéséhez Golub özvegye, Ana Milković fogott hozzá az 1860-as években. Gyermekeik közül Vasilije (Vazul) nevű fiuk Temes vármegye másodispánja, majd királyi tanácsosa, 1876-ig pedig Temesvár főispánja volt. A család birtokai jelentősen kiterjesztette.

A klasszicista stílusú, egyszintes kastély a főhomlokzaton lépcsőfeljárós, tágas, négyoszlopos, timpanonos portikusszal rendelkezik. Az ablakok fölött háromszöges homlokzatdíszek találhatóak. A kúriát nagy park veszi körül.

1896-ig volt a Lazarevićok birtokában; Frisch Gyula vette meg, majd az ő örököseire, Klier Károlyra és Római Györgyre szállt. A II. világháború után államosították. Azóta általános iskola működik benne.

A közelében található a Lazarević család kisebb, újabb kastélya.

Forrás:
Borovszky Samu – Sziklay János (szerk.): Temes vármegye- Magyarország városai és vármegyéi. Budapest 1896. (http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0022/0.html)
Németh Ferenc: Úri világ Torontálban - Művelődéstörténeti írások. Újvidék 2003. (http://www.forumliber.rs/pdf/books/Nemeth%20Ferenc%20-%20Uri%20vilag%20Torontalban.pdf)

Adatlapot készítette:

herakhleia

Adatfelvétel ideje:

2013-06-14 14:09:58