Miksa-halna (meddőhányó)

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 48,532'

Hosszúság (lon):

E 19° 8,069'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Ipari objektum

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 1
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A településtől északkeletre

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A hegyvidéki községnek gazdag bányászati múltja van. Minden bizonnyal már az őskorban is folyt itt kitermelés. Az Árpád-korban királyi telepítésként német bányászok érkeztek ide és modern módszerek segítségével folytatták a bányászatot. A környékén főleg rézércet bányásztak, melyet egész Európába szállítottak.

A település számos máig is fennálló, a bányászattal kapcsolatos műemlékkel, építménnyel rendelkezik. Ezek közé tartoznak a népi bányászházak (pl a bányafelügyelő-helyettes háza), az aknagépházak, az egykori bányagondnokság épülete, a bányamérők épülete, ill. a Klopacska. Az úrvölgyi bányákra az egykor 42 km hosszat is elérő (!) régi vízvezeték, a tárnák, valamint a hatalmas meddőhányók emlékeztetnek, melyekről szép kilátás nyílik a környező festői tájra.

A település környékén működő bányák 1546-ot követően a Thurzó-Fugger csoporttól az Udvari Kamara kezébe kerültek. E váltást komoly fejlesztések követték. Modernizálták a kitermelést és új aknákat is mélyítettek. Ezek sorában nyílt meg a Miksa (Maximilian) nevét viselő akna a falutól északkeletre.

A mélyművelésű bányászkodás jellegzetes, ámde a tájat mindenütt megváltoztató létesítménye a meddőhányó. Ide gyakorlatilag az az anyag (föld, kőzet, nem elég dús érc, stb.) kerül, amelyet később nem kívánnak feldolgozni. A meddőhányók rend szerint a bányakijárathoz közel emelkedtek annak érdekében, hogy minél kevesebbet kelljen fuvarozni a fölösleges anyagot. Úrvölgy aknái közelében is számos meddőhányó emelkedett. A domboldalban mélyített aknák, pl. a Ludovika-, vagy a Miksa-akna esetében a meddőt egyszerűen csak leöntötték a domboldalon. A több évszázadon keresztül ugyanott végzett bányászkodás (és meddő-elhelyezés) eredményeképpen alakult ki a települést keletről keretező, annak képét meghatározó, óriási kiterjedésű, hegynyi méretű Miksa-meddőhányó (Halda Maximilian). Mivel a bányameddő eredetileg semmilyen humusztartalommal nem rendelkezett, a halda területén a növényzet még hosszú idő alatt is csak alig-alig tudott megtelepedni. (Ma már több helyen kész erdő áll rajta, hála az eltelt századoknak...) 1888-ban az úrvölgyi bányákat, így a Miksa-aknát is bezárták. Az egykori bányászkodás óriási mértékét máig szemléletesen jelző Maximilian Halda mégis szinte teljesen kopár hegyként emelkedik a szebb napokat látott bányásztelepülés fölé.

(A leíráshoz felhasználtuk a www.ipariorokseg.hu honlap adatait, melynek lehetőségéért köszönetet mondunk a szerzőknek.)

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2012-11-19 03:51:46