Mindenszentek plébániatemplom


Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 19,887'
Hosszúság (lon):
E 18° 11,019'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Pográny
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Mai formájában elsősorban barokk stílusú, egyhajós, nyugati oldalán toronnyal kiegészített épület. Középkori eredetéről keleti tájolása, valamint hosszú, a nyolcszög három oldalával záródó (poligonális) szentélye, s annak gótikus boltozata árulkodik.
Pográny már a 11. századi magyar történelemben is felbukkan, eredetileg királyi szőlőtermelő birtok volt, amelyekből kezdetben a közeli zoborhegyi apátság kapott birtokokat. Az akkor Pagran-nak nevezett településen I. Géza király 1075-ben adományozott birtokokat az akkor alapított garamszentbenedeki apátságnak. A mai plébániatemplom őse eredetileg a zobohegyi apátsághoz tartozó, vélhetően kisméretű kolostornak a Szent Mártonnak szentelt kápolnája lehetett. A román stílusú épületet a 14. században kibővítették és gótikus stílusban építették át, a boltozata 1400 táján készülhetett el.
A szerzetesek feltehetően a 16. században hagyták el, de erről nincs adat. 1628-ban már plébánia, ekkor bővítették nyugati irányban hajóval és toronnyal és a Mindenszenteknek szentelték. 1723-ban, majd 1795-ben ismét átépítették, a mai hajó utóbbi alkalommal készült el. Két évtizeddel később a déli oldalon sekrestyét építettek hozzá és ekkor nyerte el a mai formáját a torony. A 19. század végén került sor a szentély gótikus helyreállítására, de még a 20. században is történtek beavatkozások, a mennyezeti festmények 1957-ben készültek. A berendezés javarészt késő barokk.
Bár a bencések a török korban elhagyták az apátságot (ez nem volt hódoltsági terület, de különösen a 17. században szenvedett a betörésektől), a kolostor romjai még a 19. század elején is álltak, azokat csak 1825-ben bontották el végleg.
Petrovay R. Sándor, Hajdú László és Fehér Sándor adatai nyomán.
A képek forrása: http://csemadok.sk/felvideki-ertektar/pogranyi-arpad-kori-mindenszentek-templom/
Pográny már a 11. századi magyar történelemben is felbukkan, eredetileg királyi szőlőtermelő birtok volt, amelyekből kezdetben a közeli zoborhegyi apátság kapott birtokokat. Az akkor Pagran-nak nevezett településen I. Géza király 1075-ben adományozott birtokokat az akkor alapított garamszentbenedeki apátságnak. A mai plébániatemplom őse eredetileg a zobohegyi apátsághoz tartozó, vélhetően kisméretű kolostornak a Szent Mártonnak szentelt kápolnája lehetett. A román stílusú épületet a 14. században kibővítették és gótikus stílusban építették át, a boltozata 1400 táján készülhetett el.
A szerzetesek feltehetően a 16. században hagyták el, de erről nincs adat. 1628-ban már plébánia, ekkor bővítették nyugati irányban hajóval és toronnyal és a Mindenszenteknek szentelték. 1723-ban, majd 1795-ben ismét átépítették, a mai hajó utóbbi alkalommal készült el. Két évtizeddel később a déli oldalon sekrestyét építettek hozzá és ekkor nyerte el a mai formáját a torony. A 19. század végén került sor a szentély gótikus helyreállítására, de még a 20. században is történtek beavatkozások, a mennyezeti festmények 1957-ben készültek. A berendezés javarészt késő barokk.
Bár a bencések a török korban elhagyták az apátságot (ez nem volt hódoltsági terület, de különösen a 17. században szenvedett a betörésektől), a kolostor romjai még a 19. század elején is álltak, azokat csak 1825-ben bontották el végleg.
Petrovay R. Sándor, Hajdú László és Fehér Sándor adatai nyomán.
A képek forrása: http://csemadok.sk/felvideki-ertektar/pogranyi-arpad-kori-mindenszentek-templom/
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2013-01-18 16:26:44
Közeli objektumok
Ocskay-kastély (2.929 km)
Alsócsitári sáncvár maradványai (4.667 km)
Millenniumi honfoglalás-emlékmű (5.941 km)
Szent-Iványi - Jeszenszky kastély (7.131 km)
Mária-oszlop és szoborcsoport (7.230 km)
Miava viadukt (7.264 km)
Nyitrai vár (7.269 km)
Szent Emmerám székesegyház (7.292 km)
Zsinagóga (7.530 km)
Szent László templom és piarista kolostor (7.703 km)