Nyaláb-vár

Ország:

Ukrajna

Szélesség (lat):

N 48° 9,528'

Hosszúság (lon):

E 23° 7,923'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A település belterületének északi peremén lévő jelentős kiemelkedésen

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A várdomb valóságos geológiai csoda, valószínűleg vulkanikus eredetű, hiszen a környéken több kilométerre találhatók csak hegyek. Királyházáról mint településről évszázadokig alig történik említés. Csupán a várdombon épült Nyalábvár játszott némi szerepet történelmünkben már a XIV. század óta. Korábban az ott lévő épületek csak arra voltak alkalmasak, hogy meghúzódhassanak bennük Nyaláb rablóvezér és társai zsákmányukkal, foglyaikkal. Ennek a valóságos rablófészeknek két „várnagya” ismeretes: Dacsó László és Fancsikay Mojzes, akik fegyveres szolgáikkal büntetlenül garázdálkodtak a környéken. Az Árpád-házi királyok közül V. Istvánnak kedvelt vadászterülete volt Királyháza környéke, a települést övező őserdőkben gyakran vadászott embereivel bölényre, medvére és vaddisznóra. István rövidesen elrendelte, hogy a dombok egyikén királyi házat "Domus regalist" építsenek, innen kapta a nevét a település is.

Királyházát csak 1264-ben említi IV. Orbán pápa egyik levelében Ðueraliaza néven és inti Istvánt (IV. Béla és Maria Laszkarisz nikaiai hercegnő fiát), hogy a várat adja vissza anyjának, mert az annak előtte is a királynék birtoka volt. Nyalábvár, mint az ugocsai királyi erdőispánság vára, a zűrzavaros XIII. és XIV. században gyakran cserélt gazdát. IV. László idejében az Ubulfiaké, majd a Tamásfiaké. 1315-ig Borsa Beke kezén volt, később királyi vár, majd a Moldvából áttelepült Balk és Drágfiaké, akik ezt Nagy Lajos királytól kapták. A király Drágfi családbeli Miklóst Erdély vajdájává nevezte ki. Ekkor Királyházára és környékére még nagyobb mértékben folytatódott az oláh és ruszin lakosok betelepítése. E telepítéseket már IV. Béla király megkezdte, miután a tatárjárás úgyszólván teljesen elpusztította ezt a vidéket. Az 1403-as felkelés után Zsigmond király a várat elvette a Drágfiaktól és 1405-ben Perényi Péter országbírónak adta. A vár végleg a Perényieké maradt. Az új tulajdonosok nemcsak az épület külső megerősítésével törődtek, hanem a belső díszítéssel is. A vár a XV. század második felében a Báthoriak kezére jutott, majd ismét visszakerült Perényi János kezébe. Ilosvai Selymes Péter is lakója volt az irodalompártoló főúr, Perényi István jóvoltából. Itt készült el 1574-ben „Az hires neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való história”, amelyet Perényi Istvánnak ajánlott. Járt a Nyalábvárban Balassi Bálint, a magyar líra kiemelkedő képviselője is. II. Ulászló király is többször megfordult Nyalábvárában, szerette volna, ha halála után a várkápolnában temetik el az ottani kriptában (ezt a kápolnát a szovjet megszállók 1946-ban, mint „hadifontosságú célpontot” lerombolták, 1993-ban közadakozásból újjáépítették). Lipót császár rendeletére a Nyalábvárba Brandenburgi Mejer Conrád parancsnoksága alatt német katonaságot helyeztek el, mivel a Wesselényi-összeesküvésben több ugocsai család tagjai is részt vettek, és a császár attól tartott, hogy a felkelés újra fellángolhat, ezért szállta meg Ugocsa megye egyetlen erősnek tartott várát. Ugocsa vármegye gyűlését 1670. június 14-én Tekeházán tartották, mivel a Nyalábvárban erre már nem volt lehetőség. Már ekkor híre kelt, hogy a császár le akarja rontani a várat, amit a Perényi család császárhoz hű tagjai, sőt, a rendek is megütközéssel vettek tudomásul. Megpróbáltak intézkedni: megbízták Hartyányi János alispánt, hogy a megye közössége nevében menjen Lipóthoz, hogy kikönyörögje Nyalábvár épen hagyását. Küldetése nem járt sikerrel. A várat 1672-ben robbantották fel. A napjainkban szőlővel beültetett várdombon még ma is jelentős falmaradványok láthatók. A rom egyik sarkán lekerekített, szabálytalan négyszög alaprajzú, falainak vastagsága meghaladja a két métert. A domboldal délkeleti részén egy háromszögű őrtorony áll.

A leírás és a fotók forrása: http://varak.hu

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2021-09-08 13:33:58