Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 37,223'

Hosszúság (lon):

E 21° 43,644'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Tőketerebes

Egyéb adat:

A 14. századi oklevelekben szereplő neve: Parics, ami a mellette elterülő jobbágyfalu nevére utal. Ez a település napjainkra összeépült Tőketerebes városával

Rövid leírás:

A síkvidéken épült, vizesárokkal övezett paricsi-tőketerebesi vár első formájában közel ovális alaprajzú, mintegy 30 méter átmérőjű lehetett. A téglából emelt vár magas falai mögött a nyugati oldalon palota, míg a keleti oldalon a kapu közelében kisebb, toronyszerű épület emelkedett. Közelebbről ismeretlen időpontban, de még 1300 előtt építette fel az erősség korai magját a környező területeket uraló Kaplyon nembeli „Terebesi” Andornak előkelő. A középkor későbbi évtizedeiben szinte az egész várudvart körbevették lakóépületekkel, míg a várudvaron egy kút szolgáltatta az itt élők vízszükségletét. Egy 1536-ból származó adat szerint Perényi Péter erdélyi vajda, tőketerebesi földesúr létesítette a nagyjából szabályos téglaalap alakú külsővárat, melyet elsősorban fából és földből emelt palánk és kettős vizesárok védelmezett. A középkori erődítmény romlása a 17. század végén következett be, mikor a császári csapatok a kuruc felkelés során elfoglalták és felrobbantották védőműveit. Mindezt csak betetőzte, hogy építőanyagát, értékes tégláit elbontották, hogy felhasználhassák a közeli Csáky kastély építésénél. Így Tőketerebes – Parics várából egy 2001. évi májusi terepbejárás felmérése szerint csak az nyugati oldalt maradt fenn egy 2 méter vastag, 8 méter magas téglafal, míg többi részletének csak alapfalai lapulnak meg a mindent elborító bozótosban. A belsővár körül egy téglaalap alakú külsővár szolgált a gazdasági helyiségek és istállók elhelyezésére. Azt a korábbi erődítéstől és a külső részektől is vizesárok kerítette el. A kevés maradványt felmutató erősség felmérése, régészeti feltárása már megtörtént.

Forrás: Szatmári Tamás/várak.hu

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-06-25 08:53:24