Peleș-kastély
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 21,576'
Hosszúság (lon):
E 25° 32,561'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Kastély (és kertje)
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 1
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 1
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Aleea Peleşului
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Összetett alaprajzú, 3200 négyzetméternyi összterületű, alapvetően neoreneszánsz épület, kisebb historizáló, néhol eklektikus elemekkel: a román nemzeti öntudat és összetartozás egyik szimbóluma, az egyik legismertebb történelmi épület az ország területén.
Bár történelmi épületről van szó, kevesebb, mint másfél évszázados múltra tekint vissza. Maga a település a 17. század végétől létezik, ekkor alapították a Brassótól délre fekvő völgyben az ortodox kolostort. Ugyan az Osztrák-Magyar Monarchia határa mindössze húsz kilométerre van északra Sinaiától, I. Károly román király mégis itt építtetett magának rezidenciát az 1870-es években – a források szerint azért, mert Erdély tervezett elfoglalása után ez a rész Nagy-Románia központi területévé válik.
A kastély alapkövét 1875-ben rakták le, átadására nyolc éves építkezés után, 1883-ban került sor. A tervezést osztrák építészek végezték, az építését is ők irányították. A korában kifejezetten modern épületnek számított, központi fűtéssel, az előcsarnok felett mozgatható üvegfödémmel, villanyvilágítással. 1896-ban Ferenc József is vendégeskedett a kastélyban. Az épület egyes részeit az átadást követően átépítették, bővítették, mai arculatát 1914-ben nyerte el.
A kastély rendkívül gazdag berendezését elsősorban Nyugat-Európából származó műkincsek alkotják, amelyek épen maradtak a kommunista rezsim ideje alatt is (a kastélyt 1948-ban államosították, 1953-tól múzeum, ám a nyolcvanas években nem volt nyitva). Napjainkban vezetéssel látogatható, népszerűsége miatt azonban néha hosszabb sorban állásra kell felkészülni a pénztár előtt.
Bár történelmi épületről van szó, kevesebb, mint másfél évszázados múltra tekint vissza. Maga a település a 17. század végétől létezik, ekkor alapították a Brassótól délre fekvő völgyben az ortodox kolostort. Ugyan az Osztrák-Magyar Monarchia határa mindössze húsz kilométerre van északra Sinaiától, I. Károly román király mégis itt építtetett magának rezidenciát az 1870-es években – a források szerint azért, mert Erdély tervezett elfoglalása után ez a rész Nagy-Románia központi területévé válik.
A kastély alapkövét 1875-ben rakták le, átadására nyolc éves építkezés után, 1883-ban került sor. A tervezést osztrák építészek végezték, az építését is ők irányították. A korában kifejezetten modern épületnek számított, központi fűtéssel, az előcsarnok felett mozgatható üvegfödémmel, villanyvilágítással. 1896-ban Ferenc József is vendégeskedett a kastélyban. Az épület egyes részeit az átadást követően átépítették, bővítették, mai arculatát 1914-ben nyerte el.
A kastély rendkívül gazdag berendezését elsősorban Nyugat-Európából származó műkincsek alkotják, amelyek épen maradtak a kommunista rezsim ideje alatt is (a kastélyt 1948-ban államosították, 1953-tól múzeum, ám a nyolcvanas években nem volt nyitva). Napjainkban vezetéssel látogatható, népszerűsége miatt azonban néha hosszabb sorban állásra kell felkészülni a pénztár előtt.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-05-07 17:23:29
Közeli objektumok
Ortodox kolostor (0.662 km)
Törcsvár (22.045 km)
Magyarvár (23.970 km)
Szent Miklós ortodox templom (25.591 km)
Királykő vára (25.803 km)
Barcarozsnyói vár (26.245 km)
Evangélikus templom (26.481 km)
Evangélikus templom (29.956 km)
Millenniumi honfoglalás-emlékmű (30.753 km)
Brassovia vára (30.758 km)

