Pellengér

Ország:

Ausztria

Szélesség (lat):

N 47° 24,343'

Hosszúság (lon):

E 16° 15,335'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

8073

Típus:

Világi plasztika, szobor

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A Fő tér (Hauptplatz) közepén álló fa alatt.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Az itt bányászható szerpentin kő miatt már az őskor óta lakott területen álló, híres várkastély és az alatta kialakult település Árpád-kori eredetű. A 17. században került a Batthyány grófi család birtokába.

A kis mezővároska - már a középkor óta zömmel német ajkú - lakói, bár földesúri alávetettségben éltek, de közösségként bírtak kisebb privilégiumokat. Ezek egyikeként a kisebb súlyú bűncselekmények tekintetében a település bíráskodási joggal is rendelkezett.

E jog egyik jelképe a Fő téren, jól látható, forgalmas helyen felépített szimbóluma a pellengér. Valószínűleg a korai barokk korban (17. sz. ?) épült. A nagyon egyszerű kialakítású kőépítmény egy nyolcszög átmetszetű, vaskos oszlop. Ennek enyhén kihajló, ívelt párkánya fölé kúpos, két párhuzamos bordával díszített csúcs emelkedik, melyet felül gömb zár le. Az oszlop testének felső részén, egy sorban több négyszögletű lyuk van, melyek egykor nyilván láncok rögzítésére szolgáltak.

A pellengér, mint a büntetés, ill. a megszégyenítés eszköze, a 13. század óta terjedt el Magyarországon. Az elítélt törvényszegőt rövidebb-hosszabb ideig, rend szerint láncokkal, bilinccsel, vagy gyakran fa kalodával a pellengér oszlopához kötötték. Egyes helyeken az elítélt bűnét táblára írták és azt is az oszlopra függesztették ki. A bűnös a pellengérre állításával így nem csak súlyosan megszégyenült a helyi közösség előtt, elrettentve a többieket a hasonló tettektől, de kipellengérezése alatt bármelyik járókelő nyugodt szívvel és büntetlenül szidalmazhatta, vagy akár köpködhette, meg is üthette. A pellengért, mint büntető eszközt II. József tiltotta be a 18. század végén.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2014-01-04 01:19:00