Pellengér-oszlop

Ország:

Ausztria

Szélesség (lat):

N 47° 48,178'

Hosszúság (lon):

E 16° 36,384'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Világi plasztika, szobor

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Sankt Margarethen

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A 17. században felállított pellengéroszlop a kisebb - nagyobb vétségek miatt elítélt emberek megszégyenítésére szolgált, akik vagy nyilvánosan büntetést fizettek, vagy fizikailag kellett szenvedniük (pl. kikötéssel). A kikötés szenvedését további kínzóeszközökkel fokozták; láb-, és kézvasak, korbácsolás, botozás, a szószátyár asszonyoknál az úgynevezett „hegedűlés”, „fűrészelés” (folyamatos zajkeltés). Kivégzés a szégyenoszlopnál nem történt.
A virág alakú alapkőről induló, felső kétharmadában párkánnyal osztott négyzetes kváderekből összerakott kőoszlop magassága 3 méter, oldalmérete kb. 1 méter. Oldalán konzolos kövek segítették az „áldozat” kikötését. Az oszlop gúla formájú – szintén falazott – sisakkal zárul, aminek tetejébe vaszászlót tűztek.
Valószínűleg a középkor óta, bizonyíthatóan azonban 1809 óta, s napjainkban is, Keresztelő Szent János ünnepe előtt két héttel (június 10.), az igazságszolgáltatás éberségét és szigorúságát szimbolizáló 3 m magas rudat állítanak a pellengér mellé, melynek tetején egy kardot tartó kéz emelkedik a magasba.
A szégyenoszlop „használata” az 1848-as forradalom után a polgáriasodó jogrendszer megerősödésével szűnt meg.

Adatlapot készítette:

Marcius

Adatfelvétel ideje:

2011-11-27 20:14:12