Pogány-kastély
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 33,780'
Hosszúság (lon):
E 22° 53,078'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
HD-II-A-A-03402
Típus:
Kastély (és kertje)
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A falu keleti szélén lévő kastélypark mélyén.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Sajnos a poklisai Pogány-kastély építéstörténetéről nagyon hiányosak az adatok, a művészettörténeti értékében nem kimagasló épületet teljesen kihagyta a szakirodalom. Csak feltételezni lehet, hogy az itteni birtokkal a klopotivai Pogányok XIX. századi családtagjai hozhatók összefüggésbe, ezek közül Pogány György és fia, Pogány Károly igényelnek különösen nagy figyelmet.
György a 30-as években még nagyenyedi diák volt, de a forradalom előtti időszakban már ő Alsó-Fehér vármegye alispánja. 1847-ben ő fogatta el az Érchegység-beli bányászmozgalom vezetőjét, Varga Katalint, 1858-ban törvényszéki elnök, 1861-ben pedig a vármegye főispánja lett. Fia, Károly (1848-1925) Nagyenyeden született, szülővárosában tanult, majd Budapesten tanult jogot. 1875-1901 között többször is országgyűlési képviselő volt.
A kétszintes, saroktornyos, manzárdtetős kastély egy 18 hektáros, a XIX. század második felében kialakított park közepén fekszik. A parkot egy patak szeli át, a kastély közelében pedig kisebb halastó van. A szabálytalan alaprajzú épület láthatóan több szakaszban épült, feltehetően egy korábbi, 18. századi épületrész felhasználásával, kiegészítésével kapta mai alakját a XIX. század végén. Az államosítás után fogyatékos gyerekek rehabilitációs központjának irodájaként használták. Legutóbbi, részleges felújítására az 1990-es években került sor, de jelenleg is felújításra szorulna.
A birtokot visszakapta a család Nagyenyeden élő leszármazottja, Pogány György.
A leírás és a képek forrása: www.kastelyerdelyben.ro
György a 30-as években még nagyenyedi diák volt, de a forradalom előtti időszakban már ő Alsó-Fehér vármegye alispánja. 1847-ben ő fogatta el az Érchegység-beli bányászmozgalom vezetőjét, Varga Katalint, 1858-ban törvényszéki elnök, 1861-ben pedig a vármegye főispánja lett. Fia, Károly (1848-1925) Nagyenyeden született, szülővárosában tanult, majd Budapesten tanult jogot. 1875-1901 között többször is országgyűlési képviselő volt.
A kétszintes, saroktornyos, manzárdtetős kastély egy 18 hektáros, a XIX. század második felében kialakított park közepén fekszik. A parkot egy patak szeli át, a kastély közelében pedig kisebb halastó van. A szabálytalan alaprajzú épület láthatóan több szakaszban épült, feltehetően egy korábbi, 18. századi épületrész felhasználásával, kiegészítésével kapta mai alakját a XIX. század végén. Az államosítás után fogyatékos gyerekek rehabilitációs központjának irodájaként használták. Legutóbbi, részleges felújítására az 1990-es években került sor, de jelenleg is felújításra szorulna.
A birtokot visszakapta a család Nagyenyeden élő leszármazottja, Pogány György.
A leírás és a képek forrása: www.kastelyerdelyben.ro
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2020-04-18 03:27:18
Közeli objektumok
Nopcsa kastély (3.350 km)
Naláczy kastély (4.928 km)
Kendeffy-kastély (6.983 km)
Református templom (7.252 km)
Hátszeg vára (7.298 km)
Felsőszálláspatak vára (7.892 km)
Ortodox (görögkeleti) templom (8.996 km)
Ulpia Traiana romjai (9.363 km)
Kolcvár (9.434 km)
Malajesd vára (10.095 km)

