Rákóczi-emlékoszlop
A kép forrása: Balassa Botond / Panoramio
Ország:
Ukrajna
Szélesség (lat):
N 48° 5,585'
Hosszúság (lon):
E 22° 50,331'
Védettség van?
nem
Típus:
Emlékmű
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A falu határának D-i szélén, a Tisza-híd D-i hídfőjétől nem messze, az első útkanyarulatban.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A középkorban is jelentős gazdasági szereppel bíró, többek között fontos sóházzal rendelkező Újlak legnevezetesebb történelmi eseményeire kétség kívül a kuruc korban került sor. Ilyennek számít pl. a sótisztek törvénytelenségeitől feldühödött Esze Tamásnak a sóház elleni, 1702-es támadása. De még inkább ilyen az 1703. július 14-16-án Újlak határában lezajlott kuruc-labanc ütközet.
Az ekkor még kis számú kuruc felkelőket személyesen II. Rákóczi Ferenc parancsnokolta. Maga a csata hadászatilag és a részt vevők számát tekintve tulajdonképp jelentéktelennek mondható. De mivel ez volt a felkelők első győzelmes csatája, ahol ráadásul a kuruc lovasság halált megvető rohammal, puskatűz ellenében, a labanc nemesek szeme láttára söpörte el az ellenséget, e csata pszichikai hatása mindkét félre óriási volt. A csata révén a kurucok átjutottak a Tiszán.
Az események után 200 évvel, 1903. szeptember 20-án, a csata helyszínén egy mesterséges dombon emlékoszlopot avattak fel a győzelem tiszteletére. A mészkőből faragott, tagolt, hasáb ill. gúla alakú, tömzsi obeliszk talapzatra egy szintén kő gömb, arra pedig egy öntött bronz, kiterjesztett szárnyú turul került. 1945-ben, azután, hogy a terület a győztes Szovjetunió része lett, a helyi hatóságok az emlékművet földig rombolták, kő alkatrészeit pedig az elesett szovjet katonák emlékművéhez használták fel… A bronz turul az ungvári várba került. 1987-ben kezdeményezés indult az obeliszk újra felállításáért, de az a hatóságok időhúzása miatt csak 1989-ben épülhetett fel újra.
Az ekkor még kis számú kuruc felkelőket személyesen II. Rákóczi Ferenc parancsnokolta. Maga a csata hadászatilag és a részt vevők számát tekintve tulajdonképp jelentéktelennek mondható. De mivel ez volt a felkelők első győzelmes csatája, ahol ráadásul a kuruc lovasság halált megvető rohammal, puskatűz ellenében, a labanc nemesek szeme láttára söpörte el az ellenséget, e csata pszichikai hatása mindkét félre óriási volt. A csata révén a kurucok átjutottak a Tiszán.
Az események után 200 évvel, 1903. szeptember 20-án, a csata helyszínén egy mesterséges dombon emlékoszlopot avattak fel a győzelem tiszteletére. A mészkőből faragott, tagolt, hasáb ill. gúla alakú, tömzsi obeliszk talapzatra egy szintén kő gömb, arra pedig egy öntött bronz, kiterjesztett szárnyú turul került. 1945-ben, azután, hogy a terület a győztes Szovjetunió része lett, a helyi hatóságok az emlékművet földig rombolták, kő alkatrészeit pedig az elesett szovjet katonák emlékművéhez használták fel… A bronz turul az ungvári várba került. 1987-ben kezdeményezés indult az obeliszk újra felállításáért, de az a hatóságok időhúzása miatt csak 1989-ben épülhetett fel újra.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2011-12-27 02:43:41
Közeli objektumok
Sóház (1.987 km)
Szent Ilona római katolikus plébániatemplom (2.146 km)
Református templom (3.782 km)
Református templom és harangláb (4.970 km)
Szent Anna plébániatemplom (7.870 km)
Református templom (9.331 km)
Borsova vára (9.634 km)
Jézus Szíve plébániatemplom (9.934 km)
Református templom (10.016 km)

