Sóház

Ország:

Ukrajna

Szélesség (lat):

N 48° 6,655'

Hosszúság (lon):

E 22° 50,217'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Középület

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A település központjában.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A Felső-Tisza jobb partján felépült mezőváros Árpád-kori eredetű. Ugyanakkor a Magyarország történetének lapjaira Újlak nevét örökre beíró, fontos események a 18. század első éveihez köthetőek.

A falu fontos szerepet játszott az országon belüli - királyi monopóliumnak számító - sókereskedelemben. A máramarosi sóbányákban (pl. Rónaszéken, Aknaszlatinán) felszínre hozott, tömbökben kifejtett só vízi úton érkezett Újlakra, a sókikötőbe. A településen már 1417-ben sóház (=királyi sóraktár és elosztó központ) állott. Itt történt a só szükséges adminisztrációja. Ezt követően szárazföldön, szekereken szállították tovább a sót végső felhasználási helyére. Ahhoz, hogy a sónak - az őskortól kezdve egészen a modern korig bírt - stratégiai jelentőségét megérthessük, elég csak arra gondolni, hogy azt nem csak ételízesítésre használták. Egyéb más, megbízható tartósító eljárás híján, egészen a 20. századig a húsok szinte egyedüli tartósítási módszere a besózás volt.

A később, a Rákóczi-szabadságharc alatt szédületes hadi karriert befutó Esze Tamás, a közeli Tarpa faluban lakó jobbágy, maga is sószállítással foglalkozott Újlak és Debrecen között. 1702-ben vitába keveredett az újlaki sóház tisztjeivel, akik lopással vádolták meg, sórakományát és szekerét elkobozták, tarpai házát pedig kifosztották. Ezt Esze Tamás nem felejtette el és amint lehetősége adódott, a szabadságharc kitörésekor azonnal bosszút állt ellenfelein. Környékbeli szegénylegényekből, kurucokból szervezett, gyalogosokból és lovasokból álló csapatával 1703. május 4-én megrohamozta és elfoglalta az újlaki sóházat. A történetírás megegyezik abban, hogy ez a roham volt a dicsőséges Rákóczi-szabadságharc első hadi cselekménye.

A sóház hosszan elnyújtott téglalap alaprajzú, a fő utcával párhuzamos tengelyű, egy emeletes, kontyolt nyeregtetős, ma modern palával fedett épület. A mai formájában barokk kori épületről műemléki falkutatás nélkül nehezen mondható meg, vajon tartalmaz-e a korábbi, középkori sóházhoz köthető elemeket. Tizenegy tengelyű, szimmetrikus szerkesztésű, utcai homlokzatának minden ablakát befalazták, vagy megnagyobbítva új, a 20. század második felére jellemző ablakokra cserélték ki. A homlokzat tengelyéből sekély középrizalit ugrik előre, annak földszintjén nyílik a ház kosáríves záródású főkapuja. A rizalitot - az épület tetőzetének átalakításáig - talán timpanon is koronázhatta.

Az erősen elhanyagolt, azonnali felújításra megérett épület kapuja mellett a KMKSZ által elhelyezett márványtábla emlékezik meg Esze Tamás itt lezajlott haditettéről. E tábla szövege a következő:

\"Ebben az épületben sóház volt, melyet 1703. május 24-én 7 órakor reggel 2 gyalogos csapattal és 40 lovassal Esze Tamás kuruc vezér megtámadott. A 14 muskétásból és egy hadnagyból álló őrségből négyet levágtak, a többi közéjük esküdött\"

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2013-05-09 11:41:32