Savoyai-kastély

Ország:

Horvátország

Szélesség (lat):

N 45° 36,408'

Hosszúság (lon):

E 18° 44,880'

Védettség van?

nem

Védettség száma:

Típus:

Kastély (és kertje)

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Bellye, a település központjában

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Savoyai Jenő (1663-1736) herceg építette a 18. század első felében vadászkastélynak. A tervezője a feltételezések szerint Johann Lucas von Hildebrand osztrák építész volt, aki felépítette Savoyai Jenő herceg híres bécsi Belvedere palotáját is. A kastély a kisegítő és a gazdasági épületekkel nagy kiterjedéssel, de alacsony magassággal egységes építészeti képet mutat. Az alaprajza szabályos négyszög, 55,86 x56,89 méteres szárnyakkal, 42,26 méteres oldalhosszúságú belső udvarral. A kastély keletkezésének korában ez már elavult reneszánsz-korabarokk szemléletet mutat, ami azonban az Oszmán császárság határvidékén továbbra is fennmaradhatott. A kastély homlokzata nem mutat erődítési jegyeket, de nem maradt el a kastélyt közvetlenül övező árok rendszer. Bár szerények a kastély sáncai, de hasonlítanak a reneszánsz módi erődítésekre, a későközépkori és reneszánsz síkvidéki (Wasserburg) várakra. Az az elképzelés, hogy a kastélyt egy mocsárba emeljék, inkább katonai, mint gazdasági szempont volt. Savoyai Jenő herceg ritkán tartózkodott benne, és a megközelítése is nehézkes volt. Csak a 18. század második felének elején építették meg a mocsáron átvezető királyi utat.
A kastélyba, a parkon, az árokrendszeren átfektetett hídon és a szegényes homlokzaton át lehetett bejutni. A főhomlokzat középső része egyszintes, hét egyszerű ablakkal, kapubolttal, és a kapubolt feletti toronnyal. A kastély középső részének, egyszintes homlokzatán olyan díszítéseket találhatunk, mint pilaszterek, ablakkeretek és tagoló koszorúk. Az oldalsó, földszintes szárny déli homlokzata, akárcsak a másik három földszintes szárny, ma díszítés nélküli. A kapu udvari homlokzata fölött található Savoyai Jenő herceg hadizászlós címere. A kastélyba egy kápolnát is beleépítettek, valószínűleg 1720-ban, amit a Szeplőtlen Fogantatásban Áldott, Szűz Máriának szenteltek fel.
A 19. század közepén alakították ki a történeti kert tájképi elrendezését, ami a mai kastély mellett, nyolc hektár körüli felületen terült el.

Forrás: Szatanek József fordítása/várak.hu

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-07-30 19:20:47