Szent György plébániatemplom

Ország:

Horvátország

Szélesség (lat):

N 45° 24,251'

Hosszúság (lon):

E 18° 36,490'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Kaporna, a település szélén, a temető területén

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A falu egykori plébániatemploma a település szélén, a temetőben található. Keletelt, későromán, egyhajós épület, a hajónál némiképp keskenyebb, félköríves apszissal. Téglából épült, tornya nincs, bejárata a déli oldalon található.

Építési ideje nem ismert, a település első említése 1259-ből származik, a pápai tizedjegyzék (1332-1337) már említi a plébánosait. A középkori építéstörténete egyelőre nem tisztázott, de a jelek alapján valószínűsíthető, hogy szentélyét - ismeretlen időpontban - átépítették, megmagasították. Történtek újkori átépítések is: a mai bejárat is ebből a korszakból származik, azt az eredeti románkori kapu helyén alakították ki. A templom ablakait szintén elfalazták az újkorban, ezeket a restaurátorok bontották ki.

A templomot 1700 táján jó állapotú, fedett épületként írták le. 1697-ben a reformátusok használták. A 18. század során a falu etnikailag megváltozott a rác betelepítés miatt: a szerbek 1757-ben ortodox templommá alakították át az épületet és Mária születésének szentelték.

Az egykori Szent György templom különlegességét a szentély freskói jelentik, amelyek véletlenül kerültek elő a délszláv háború pusztítása nyomán. A harcokban megsemmisült a templom tetőzete, beomlott a szentély és felrobbant benne egy aknagránát, amelynek a szilánkjai felsértették az újkori belső meszelést, így láthatóvá váltak a középkori kifestés nyomai. Az apszisban 2006-ban Kollár Tibor, a dél-magyarországi középkori építészetről szóló tanulmánykötet szerkesztője fedezte fel a Máriát a kisdeddel ábrázoló falképet. A szentélyben látható még Mihály arkangyal és Gábriel arkangyal, valamint szentek mára töredékes ábrázolása is. A freskók kivitelezése nagy kvalitású középkori, 13. századi mesterre vall.

A felfedezés után az Eszékről érkező restaurátorok stabilizálták a képek állapotát, majd a szentélyre, később pedig a hajóra is védőtetőt helyeztek.

Rostás Tibor: Graeco opere - görög modorban I. Szávaszentdemeter és Kaporna 13. századi falképei című tanulmánya nyomán

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2013-01-16 08:40:57