Szent István plébániatemplom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 22,140'

Hosszúság (lon):

E 25° 19,586'

Védettség van?

nem

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Székelyszentkirály, 237 szám

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A település neve 1566-ban jelentkezik először oklevélben. 1567-ben a regestrum Zentkiral néven 14 kapuval jegyzi. Nevét Szent István király tiszteletére szentelt templomától kapta, ezért mind mai templománál, mind pedig a falu elnevezése első okleveles jelentkezésénél sokkal régibb. A Szentkirálynak elnevezett falvak így egyszerűen csak akkor kaphatták nevüket – amint azt előbb kifejtettük –, amikor még csak egy magyar király volt a szentté avatottak között. 1192-ben avatják szentté Szent Lászlót és e dátum után a róluk elnevezett falvakat már nem jelölhetik minden megkülönböztetés nélkül egyszerűen Szentkirálynak. Ezért Székelyszentkirály első temploma is a XII. századra tehető. Erről a templomról azonban csak az utódjában részben megmaradt emlékek vallanak, mégpedig a XV–XVI. század fordulójáról: a késő gótikus és reneszánsz elemekkel díszített faliszentségfülke és a gótikus keresztelőmedence.
A régi templomot 1796-ban lebontották. Az új templomot Szent István tiszteletére szentelték fel. A búcsújárás minden évben augusztus 20-án van. A toronyaljból fa csigalépcső vezet a nyugati karzatra és a toronyba. Mind a hajót, mind a sokszögzáródású szentélyt kívül-belül lizénák tagolják. A belső teret késői kosáríves hevederekkel osztott, lapos boltozat fedi. A szentély északi falához sekrestye csatlakozik. A sekrestyében, a keleti falban esetleg másodlagosan elhelyezett késő gótikus és reneszánsz elemekkel díszített szentségtartófülke található. A fülkét a falsíkból kiemelkedő tagozat kereteli. Alsó keretére rézsűs állású címerpajzs támaszkodik, rajta domborúan faragott kettős kereszt. A templom védőszentjének Szent István királynak attribútuma. Ez a kőfaragvány a XV-XVI. század fordulója táján készülhetett. A templomban egy gótikus XV. századi kő keresztelőmedencét is őriznek. Formája kehely alakú, nyolcszögű felső résszel és ennek megfelelő szárral, mely sarokprizmák közvetítésével támaszkodik a négyszögű talpra. Egyik lapján festett felszentelési kereszt nyoma látszik, egyéb díszítés nincs rajta. Vidékünkön Lövétén és Fenyéden találunk hasonló darabokat.

Források:
Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek, Gyulafehérvár, 2000.
Dávid László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Bukarest, 1981.

Adatlapot készítette:

schlosser

Adatfelvétel ideje:

2013-03-30 15:03:00