Római katolikus templom
A képek forrása: varak.hu
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 21,591'
Hosszúság (lon):
E 25° 14,339'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A falu délnyugati részén, a fő utcán
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Székelyudvarhelytől ÉNy-ra, a Küküllőközi dombvidék K-i részében, az É-ról érkező Nyikó (Fehér-Nyikó) és a K-ről jövő Bogár patakok találkozásánál, 500-550 m magasan terül el Szentlélek falu. A községben lőréses fallal kerített középkori eredetű templom áll.
Szentlélek a Felső-Nyikómente egyik legrégibb települése. A helységet 1333-ban sacerdos de Sancto Spiritu ill. Sanctus Spiritus, 1566-ban Zentlelek, 1598-ban Zenthlelek néven említik. Az Udvarhely vármegyéhez tartozó faluban 1786-ban 77 ház állt, 394 lakossal.
Az Árpád-kori eredetű római katolikus templomát a község belterületének déli szegletén, az un. „Szentegyház mezeje” területén, a 13A műút mellett találjuk. Tájolása kelet-nyugati. Toronyból, hajóból, szentélyből és sekrestyéből áll. A többször átépített templomot Entz Géza a 13. század végére datálta. E korból való a toronyaljból a hajóba nyíló ajtó félköríves kerete, az elfalazott déli kapu szintén félköríves kerete, és a hajó részben átalakított félköríves ablakai. A templom korai építését valószínűsíti a falu nevének előfordulása a pápai tizedjegyzékben. A nyugati homlokzat előtt álló, 1764-ben épült tornyot átlós támpillérek fogják össze (1729-ben még harangláb volt a templom mellett). A hajóban levő kő karzatot a barokk korban építették. Erre az időre tehető az ablakok átalakítása is. Két mellvédes karzata van. A szentély alig keskenyebb a hajónál, de magasabb annál. Hat kettős tagozású, hornyolt vízvetőkkel és rézsűs lábazattal alakított támpillér fogja körül. A déli falat három félköríves, kőkeret nélküli ablak töri át. Északi oldalához utólag szélesített sekrestye csatlakozik. 1837-ben javították. A sekrestyeajtó csúcsíves nyílású, élszedett kereteléssel, felette kis háromszög alakú pajzzsal. A hajót és a szentélyt tagolatlan nyeregtető fedi. A hajótól félköríves diadalívvel elválasztott szentélyt a záródással együtt bordás keresztboltozat fedi, mely hosszú gyámokra támaszkodik. A kőbordák boltzárókőbe futnak össze, ezek is díszítettek.
A falu a 17. században többször is megszenvedte a tatár betörések következményeit, a templomot övező kerítőfal feltehetően ebben az időszakban épült. A fal napjainkban kb. 2,5 m magasságban, teljes hosszában áll, benne változó távolságokban lőrések láthatók. D-i oldala előtt az egykori védőárok nyomai is megfigyelhetők. 1853-ben renoválták az omladozó várfalat, melyre a K-i oldalon lévő bejárati kapu mellett elhelyezett kőtábla emlékeztet. A fal koronáját ekkortól cserépfedés takarta.
A leírás forrása: www.varak.hu
Szentlélek a Felső-Nyikómente egyik legrégibb települése. A helységet 1333-ban sacerdos de Sancto Spiritu ill. Sanctus Spiritus, 1566-ban Zentlelek, 1598-ban Zenthlelek néven említik. Az Udvarhely vármegyéhez tartozó faluban 1786-ban 77 ház állt, 394 lakossal.
Az Árpád-kori eredetű római katolikus templomát a község belterületének déli szegletén, az un. „Szentegyház mezeje” területén, a 13A műút mellett találjuk. Tájolása kelet-nyugati. Toronyból, hajóból, szentélyből és sekrestyéből áll. A többször átépített templomot Entz Géza a 13. század végére datálta. E korból való a toronyaljból a hajóba nyíló ajtó félköríves kerete, az elfalazott déli kapu szintén félköríves kerete, és a hajó részben átalakított félköríves ablakai. A templom korai építését valószínűsíti a falu nevének előfordulása a pápai tizedjegyzékben. A nyugati homlokzat előtt álló, 1764-ben épült tornyot átlós támpillérek fogják össze (1729-ben még harangláb volt a templom mellett). A hajóban levő kő karzatot a barokk korban építették. Erre az időre tehető az ablakok átalakítása is. Két mellvédes karzata van. A szentély alig keskenyebb a hajónál, de magasabb annál. Hat kettős tagozású, hornyolt vízvetőkkel és rézsűs lábazattal alakított támpillér fogja körül. A déli falat három félköríves, kőkeret nélküli ablak töri át. Északi oldalához utólag szélesített sekrestye csatlakozik. 1837-ben javították. A sekrestyeajtó csúcsíves nyílású, élszedett kereteléssel, felette kis háromszög alakú pajzzsal. A hajót és a szentélyt tagolatlan nyeregtető fedi. A hajótól félköríves diadalívvel elválasztott szentélyt a záródással együtt bordás keresztboltozat fedi, mely hosszú gyámokra támaszkodik. A kőbordák boltzárókőbe futnak össze, ezek is díszítettek.
A falu a 17. században többször is megszenvedte a tatár betörések következményeit, a templomot övező kerítőfal feltehetően ebben az időszakban épült. A fal napjainkban kb. 2,5 m magasságban, teljes hosszában áll, benne változó távolságokban lőrések láthatók. D-i oldala előtt az egykori védőárok nyomai is megfigyelhetők. 1853-ben renoválták az omladozó várfalat, melyre a K-i oldalon lévő bejárati kapu mellett elhelyezett kőtábla emlékeztet. A fal koronáját ekkortól cserépfedés takarta.
A leírás forrása: www.varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2014-03-23 20:07:12
Közeli objektumok
Szentlélek plébániatemplom (0.029 km)
Tamási Áron szülőháza (2.526 km)
Református templom (4.795 km)
Református templom (6.232 km)
Szent István plébániatemplom (6.782 km)
Székelytámadt vár (7.424 km)
Ferences templom és kolostor (7.452 km)
Unitárius templom (7.558 km)
Kováts fényképészet (7.575 km)

