Szent Jakab székesegyház maradványai
Ország:
Horvátország
Szélesség (lat):
N 44° 31,816'
Hosszúság (lon):
E 15° 46,524'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Szakrális romemlék
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Udbina, Korija/Kalvarija
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Korbava megye hajdani székesegyháza egy sokszögzáródású szentéllyel és egy 36 méter hosszú, 12 méter széles, belső és külső pillérekkel tagolt hajójú épület volt. A szentély szélessége 9 métert tesz ki. A székesegyház alaprajzi kialakítása hasonlít a prédikáló-koldulórendi szerzetesek 13-14. századi templomainak kialakításához. A székesegyház és a település egészen 1460-ig a korbavai püspökség székhelye volt, amikor is a püspök a törökök elől Modrusba menekült.
A Karija-nak nevezett helyen, 2009-ben már kilenc éve tartó ásatásokat végeztek az 1185-ös spalatói zsinat döntése alapján megalapított, egykori korbavai püspökség Szent Jakabnak szentelt székesegyházán. A régészeti munkálatokat, a zadari Régészeti múzeum régészei hajtották végre, Radomir Jurić professzor vezetésével. A kutatásokat a goszpicsi Lika Múzeum munkatársai is segítették.
A feltárás során különös figyelmet szenteltek a számos sír kutatásának. A feltárt temető többrétegű, s az alsó rétegek késő középkoriak, míg a többi a kora újkori.
A templom maradványai egészen 1994-ig a föld alatt rejtőztek, amikor a talaj kopása miatt, újból előkerültek a falcsonkok. A feltételezések szerint a templom déli oldalának támaszkodó maradványok egy nagyobb püspöki palotához tartozhattak. Az ásatások során, számos faragott kőtöredék került elő, melyek ajtó és ablakszárakhoz, bordaívekhez tartoztak.
Forrás: Szatanek József/várak.hu
A Karija-nak nevezett helyen, 2009-ben már kilenc éve tartó ásatásokat végeztek az 1185-ös spalatói zsinat döntése alapján megalapított, egykori korbavai püspökség Szent Jakabnak szentelt székesegyházán. A régészeti munkálatokat, a zadari Régészeti múzeum régészei hajtották végre, Radomir Jurić professzor vezetésével. A kutatásokat a goszpicsi Lika Múzeum munkatársai is segítették.
A feltárás során különös figyelmet szenteltek a számos sír kutatásának. A feltárt temető többrétegű, s az alsó rétegek késő középkoriak, míg a többi a kora újkori.
A templom maradványai egészen 1994-ig a föld alatt rejtőztek, amikor a talaj kopása miatt, újból előkerültek a falcsonkok. A feltételezések szerint a templom déli oldalának támaszkodó maradványok egy nagyobb püspöki palotához tartozhattak. Az ásatások során, számos faragott kőtöredék került elő, melyek ajtó és ablakszárakhoz, bordaívekhez tartoztak.
Forrás: Szatanek József/várak.hu
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-07-04 13:24:19
Közeli objektumok
Novigrad vára (42.639 km)
Drezsnik vára (46.632 km)
Szent Ambrus-templom (56.631 km)
Vespasianus császár temploma (56.739 km)
Szent Kereszt-templom (56.766 km)
Szent Anzelm-templom (korábban székesegyház) (56.848 km)
Városfallal övezett városszerkezet (57.013 km)
Szent Miklós-templom (57.919 km)
Furján vára (58.910 km)
Tengeri kapu (63.374 km)

