Ország:

Horvátország

Szélesség (lat):

N 43° 31,021'

Hosszúság (lon):

E 16° 15,092'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Z-3489.

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A óváros keleti szélén lévő fő téren.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

"Trau 1180-tól (III. Béla) 1322-ig a horvát trónt betöltő magyar királyok fennhatósága alá tartozik, s a híres bribiri Šubič család a földesura. Különösen a tatárjárás idején játszik fontos szerepet a magyar történelemben. IV. Béla királyunk ugyanis a közeli Klis (Klissza) várából - ahol két lánya meghalt - az őt üldöző tatárok elől családjával Trauba menekül. A Čiovo sziget délnyugati partja melletti Kraljevac (Király) sziget is Béla király rövid ott-tartózkodásának emlékére kapta nevét. Béla király szomorú napjait és a város kapcsolatát történelmükkel ma is sok személyes relikvia és történelmi emlék őrzi. 1322-ben Trau velencei fennhatóság alá kerül, s ottani mintára nagy és kis tanács kormányozza. I. Lajos több dalmáciai várossal együtt visszaszerzi ugyan, de halála után ismét és most már a köztársaság bukásáig Velence uralma alatt áll.

Trogir legszebb ékessége a XIII-tól a XV. századig épített Szent Lovro-katedrális, amelyben a román, gótikus és reneszánsz stílus olvad össze harmonikus egységbe. A dalmáciai román stílusú építészetnek ebben a legtisztább alkotásában nem nehéz dunántúli román építészetünk legszebb műemlékének, a jáki templomnak bizonyos rokon vonásait felfedezni (apszisok, főkapu). Ezt a felismerést nemcsak a hasonlóság támasztja alá, hanem az a tény is, hogy a templomot az a Treguanus püspök építette, aki Magyarországról került Dalmáciába. De a templom magyarországi kapcsolatát kifejezésre juttatja a főhomlokzaton (a rozetta-ablaktól jobbra) felismerhető pajzs alakú, Árpád-sávos magyar címer, hirdetve, hogy királyaink a dóm építtetői, donátorai, voltak. A címer a közelmúltban elkerült(!?) helyéről s egy újonnan bepótolt (világosabb) kő jelzi a helyét.

A katedrális kápolnája prófétákat és szenteket ábrázoló szobrai között kettő Ivan Duknovič Trogiranin műve, akinek Rómában több szép alkotását őrzik, s Giovanni Dalmata néven Mátyás királynak is udvari szobrásza volt.

A főoltár alatt nyugszik Omeri Vilmos (III. Béla lányának fia), aki mint az ide menekült magyar királyi család tagja, szintén itt halt meg.
A sekrestyében a sok műkincs között őrzik IV. Béla koronázópalástjának csuklyáját, amelyet a hagyomány szerint a király a trogiriak hűségének jutalmául adományozott a templomnak. A palást igazgyöngyökből készült, hímzése a lovon ülő Pannóniai Szent Mártont ábrázolja, amint köpenyének felét kardjával lehasítja, és egy szegénynek adja. Magyar vonatkozása révén emeljük még ki (a bejárattól jobbra) az üvegszekrényben levő XIV. századi ezüst kézmosót, amelyet Kotromanovics Erzsébet, Nagy Lajos király felesége ajándékozott a templomnak."

A leírás részlet Nagy László e témában írt dolgozatából.

Adatlapot készítette:

ngabi

Adatfelvétel ideje:

2013-09-17 16:47:47