Szerb ortodox kolostor
Ország:
Szerbia
Szélesség (lat):
N 45° 8,186'
Hosszúság (lon):
E 19° 17,938'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
SK 1038
Típus:
Templom és kolostor, rendház
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
ul. Vuka Karadžića
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Fruška Gora (Tarcal) legnyugatibb lejtőjén, Šid (Sid) településtől körülbelül 6 km-re északkeletre helyezkedik el, Privina Glava falu határában.
A hagyomány szerint a szerb ortodox keresztény kolostort Priba/Priva alapította a 12. században, majd a Branković család újította fel a 15. században. Legkorábban török írott források említik 1566-1567-ben. 1688-ban a Szent Liga és az Oszmán Birodalom összetűzései során elpusztult.
Az új kolostorkomplexumot a 18. század közepén emelték. A templomot 1741 és 1769 között építették a régi helyén a Novo Hopovo-i templom mintájára, és Szent Gábriel és Mihály arkangyaloknak ajánlották fel. A templomot délen és keleten kétemeletes rendházak keretezik.
A templom háromapszisos, szabad oszlopokon álló kupolával. A bejárat elkülönülő, félkörös helyiség, amelynek a nyugati oldalához a 18. század végén magas harangtornyot falaztak.
A rokokó ikonosztáz ismeretlen műhely műve. Egy 1791-ből származó felirat alapján a belső festészeti elemek egy részét Kuzman Kolarić készítette a 18. század végén.
Az épületegyüttesen 1987 óta végeznek felújító munkálatokat. Szerbia különleges jelentőségű műemlékei közé tartozik a többi Fruška Gora-i görögkeleti kolostorral együtt.
Forrás:
Medaković, D.: Fruškogorski manastiri. Novi Sad 2010.
Tadić, N: Manastiri Fruške gore (Interaktivni CD).
A hagyomány szerint a szerb ortodox keresztény kolostort Priba/Priva alapította a 12. században, majd a Branković család újította fel a 15. században. Legkorábban török írott források említik 1566-1567-ben. 1688-ban a Szent Liga és az Oszmán Birodalom összetűzései során elpusztult.
Az új kolostorkomplexumot a 18. század közepén emelték. A templomot 1741 és 1769 között építették a régi helyén a Novo Hopovo-i templom mintájára, és Szent Gábriel és Mihály arkangyaloknak ajánlották fel. A templomot délen és keleten kétemeletes rendházak keretezik.
A templom háromapszisos, szabad oszlopokon álló kupolával. A bejárat elkülönülő, félkörös helyiség, amelynek a nyugati oldalához a 18. század végén magas harangtornyot falaztak.
A rokokó ikonosztáz ismeretlen műhely műve. Egy 1791-ből származó felirat alapján a belső festészeti elemek egy részét Kuzman Kolarić készítette a 18. század végén.
Az épületegyüttesen 1987 óta végeznek felújító munkálatokat. Szerbia különleges jelentőségű műemlékei közé tartozik a többi Fruška Gora-i görögkeleti kolostorral együtt.
Forrás:
Medaković, D.: Fruškogorski manastiri. Novi Sad 2010.
Tadić, N: Manastiri Fruške gore (Interaktivni CD).
Adatlapot készítette:
herakhleia
Adatfelvétel ideje:
2013-04-03 15:10:10
Közeli objektumok
Berekszó vára (2.732 km)
Atya vára (11.024 km)
Odescalchi-kastély (11.339 km)
Középkori városfal (11.397 km)
Kapisztrán Szent János templom és kolostor (11.568 km)
Erődített plébániatemplom (14.373 km)
Divsa szerb görögkeleti kolostor (14.909 km)
Marót vára (15.735 km)
Kövesd szerb ortodox kolostor (16.668 km)
Petkovica szerb ortodox kolostor (18.390 km)

