Divsa szerb görögkeleti kolostor
Ország:
Szerbia
Szélesség (lat):
N 45° 10,072'
Hosszúság (lon):
E 19° 29,034'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
SK 1033
Típus:
Templom és kolostor, rendház
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Sremska Mitrovica (Szávaszentdemeter) körzete, Vizić (Füzegy) és Đipša között
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A szerb görögkeleti egyházhoz tartozó Divša (Divsa) kolostor a Fruška Gora (Tarcal) déli lejtőjének nyugati részén helyezkedik el.
A hagyomány szerint Jovan Branković szerb despota alapította a 15. század végén. Első említése török írásos forrásokban van a 16. század második feléből. 1706-tól I. Habsburg József rendeletével Kuveždin kolostor alá helyezte.
A Szent Miklósnak szentelt kolostori templom eredetileg egyhajós épület volt, ötszögletes főapszissal, kupolával. A 18. század közepén alaposan átépítették. Ekkor falaztak elkülönülő bejáratot és harangtornyot a nyugati oldalhoz, valamint kétemeletes rendházat építettek az északi oldalon. Az ikonosztáz Teodor Stefanov Gologlavac barokk befolyású műve 1754-ből.
A II. világháborúban az épületkomplexum nagy része megsérült, az ikonosztáznak csak töredékei maradtak a templomban. A harangtornyot a II. világháborúban elszenvedett sérülések miatt 1970-ben lebontották. Nagyrészt csak a templomot és a tőle északra levő emeletes rendházat újították fel.
Források:
Medaković, D.: Fruškogorski manastiri. Novi Sad 2010.
Tadić, N: Manastiri Fruške gore (Interaktivni CD).
A hagyomány szerint Jovan Branković szerb despota alapította a 15. század végén. Első említése török írásos forrásokban van a 16. század második feléből. 1706-tól I. Habsburg József rendeletével Kuveždin kolostor alá helyezte.
A Szent Miklósnak szentelt kolostori templom eredetileg egyhajós épület volt, ötszögletes főapszissal, kupolával. A 18. század közepén alaposan átépítették. Ekkor falaztak elkülönülő bejáratot és harangtornyot a nyugati oldalhoz, valamint kétemeletes rendházat építettek az északi oldalon. Az ikonosztáz Teodor Stefanov Gologlavac barokk befolyású műve 1754-ből.
A II. világháborúban az épületkomplexum nagy része megsérült, az ikonosztáznak csak töredékei maradtak a templomban. A harangtornyot a II. világháborúban elszenvedett sérülések miatt 1970-ben lebontották. Nagyrészt csak a templomot és a tőle északra levő emeletes rendházat újították fel.
Források:
Medaković, D.: Fruškogorski manastiri. Novi Sad 2010.
Tadić, N: Manastiri Fruške gore (Interaktivni CD).
Adatlapot készítette:
herakhleia
Adatfelvétel ideje:
2013-04-03 15:38:12
Közeli objektumok
Kövesd szerb ortodox kolostor (5.004 km)
Petkovica szerb ortodox kolostor (6.059 km)
Szerb görögkeleti kolostor (7.148 km)
Kapisztrán Szent János templom és kolostor (10.442 km)
Középkori városfal (10.474 km)
Odescalchi-kastély (10.684 km)
Szerb ortodox kolostor (14.909 km)
Cserög vára (15.565 km)
Berekszó vára (16.735 km)
Atya vára (17.590 km)

