Sztrecsény vára

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 49° 10,500'

Hosszúság (lon):

E 18° 51,749'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A településtől délre, a Vág nyugati partján

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Egy meredek sziklára épült fel a 13. század végén Sztrecsény vára. A régészeti kutatások szerint az erősség korai magja egy 22x18 méteres, szabálytalan ötszögű rész, amit várfal kerített. Ennek délnyugati sarkában négyzetes öregtorony, vele szemben lakóépületek voltak.
A meredek szerpentinúton felkapaszkodva először egy hosszúkás elővárba érkezünk meg. Ennek csak az alapfalait állították helyre. Innen a felvonóhíddal és szárazárokkal védett kapuépülethez érünk. Sztrecsény erősségének területe 165 x 61 métert fog közre. A legkülső – tehát legfiatalabb – védőöv, a három olaszbástyával kiépített külső vár fala teljesen elpusztult az 1674-es romboláskor. Ennek csak kismértékű helyreállítása történt meg. Restaurálták viszont a régebbi kerek ágyúbástyát – rondellát --, amelynek tüzelőállásában egy sugárágyút helyeztek el. Mivel a középkori erősséget észak és kelet felől megmászhatatlan szakadék határolta, ezért a falakat nyugati és déli felől erősítették meg a legjobban. A belső várba magas kaputornyon keresztül érkezünk meg. A hosszúkás várudvar jobb oldalán létesítették a 88 méter mélységű kutat. Ez egészen a Vág folyó vízszintjéig ért le. A várudvar felé egy restaurált erkély nyílik. Különlegessége, hogy kétszintesre építették meg. A lakóépületek falai több emeletmagasságig állnak, csupán a tetők hiányoznak róluk. Az egyes termekben, szobákban a régészeti feltárás során előkerült edények, pénzek, kandallócserepek láthatók, valamint az erődítmény restaurálás előtti állapotát bemutató makett. A négyszögletes alaprajzú öregtoronyból csodálatos kilátás nyílik a Vág folyó völgyére és a környező hegyvidékre. Az egykori lakóépületek között eljutunk a várkápolnába, ahol gróf Wesselényi Ferenc és felesége Bosnyák Zsófia festménye fogad. A mélyen vallásos, a szegény jobbágyok gondját szívén viselő úrnőt a kápolna alatti sírboltban temették el 1644. április 28.-án. Napjainkban a Zsolna városa melletti Vágtapolca (Teplicka nad Váhom) várkastély lorettói kápolnájában nyugszik.

Sztrecsény várát 1254 után a Vág folyó völgyének legnagyobb birtokosa, a Zólyomi „Balassa” nemzetség építette fel egy meredek sziklaszirtre Óvár erődítményét, majd sorra emelték a várakat, mint például Hricsót, Zsolnalitvát és Budetint. Ez időszakban készülhetett el az Óvártól nem messze, a sebes vizű folyó bal partján az égnek meredő sziklán Sztrecsény vára is.
Az Árpád-házi királyok kihalása után a Trencsénben székelő Csák Máté birtokába került a vár. 1321 március 18-án meghalt Csák nembeli III. Máté, ezután Sztrecsény várába is királyi katonaság került.
1323-tól honorbirtok volt, így váltották egymást a várat birtokló személyek. 1429-ben Zsigmond király, kárpótlásul az 1419-ben, házasságtörése miatt elkobzott birtokokért, feleségének adományozta a Sztrecsényi váruradalmat.
1439-ben Habsburg Albert király feleségének, Erzsébetnek adományozta. 1454-ben Hunyadi János kormányzó – más birtokért cserében – megszerezte a várat. 1523-ban a Felvidék leggazdagabb főúri családja, a Szapolyai szerezte meg a birtokot. 1556 -ban Nyáry János nemes úr birtokába került. majd Dersffy István főúr szerezte meg. Ismét több tulajdonosváltás után 1644-ben Széchy Mária az éjszaka leple alatt Habsburg kézre juttatta a bevehetetlennek tartott sziklavárat. Hozzáment Wesselényi Ferenchez, aki
1667-ben hunyt el. Özvegye és több dúsgazdag főnemes a Habsburg hatalom elleni összeesküvés terveit szőtték, de 1670-ben Lipót császár és király parancsára őrizetbe vették az összeesküvés résztvevőit. Sztrecsény várába császári zsoldosok vonultak be, majd 1674-ben a bécsi Haditanács rendeletére Sztrecsény várát kiürítette, majd puskaporral felrobbantatta Paull császári kapitány.
1978 és 1994 között régészeti feltárás után részben helyreállították Sztrecsény várának falait.

Forrás: Szatmári Tamás/várak.hu

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-06-29 21:14:59