Városfal megmaradt szakasza

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 8,581'

Hosszúság (lon):

E 17° 6,255'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Városfal, városerődítés, egyéb védelmi objektum

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Staromestská, keleti oldal

Egyéb adat:

A koordináták a legnagyobb, északi bástyára mutatnak

Rövid leírás:

Pozsony városának első erődítésére valószínűleg a tatárjárás után került sor, a 13. század második felében (szabad királyi várossá 1291-ben lett). A 14. század középső harmadában már megvolt mind a négy városkapuja, napjainkra azonban csak az északi Mihály-kapu maradt fenn (többször átépített, modernizált formában http://www.muemlekem.hu/hatareset?id=291 ). Más források szerint ekkor még csak az északi Szent Mihály-kapu, a keleti Szent Lőrinc-kapu és a nyugati Vödrici-kapu állt, a déli Halász kaput a 15. század elején építették.
Pozsony városfalának végső középkori kiépítésére Zsigmond uralkodása idején, a 15. század első évtizedeiben került sor (Zsigmond egyébként is sok figyelmet fordított Pozsonyra: a város pénzverési és címerhasználati jogot is kapott tőle). A teljes körülkerített terület csaknem 22 hektár volt, ami a későbbiekben rendkívül szűkösnek bizonyult, a folyamatosan kiépülő külvárosokkal együtt csaknem 100 hektáron a 17. század elején újabb fallal vették körül.
A török veszély elmúltával a városfalak gátjai lettek a város fejlődésének. Mária Terézia végül 1775-ben rendelte el a lebontásukat.
A Zsigmond-kori erődítésnek csupán a nyugati szakasza maradt fenn, nem véletlenül, hiszen ez a várhegy keleti szélén áll, vagyis errefelé nem terjeszkedhetett a város. A fal kettős rendszerű, egy alacsonyabb külső és egy magasabb (körülbelül 8 méter) belső kőfalból áll, a kettő közt árokkal (természetesen volt külső árokrendszer is, aminek nem maradt nyoma). A falat félkör alaprajzú, változatos bástyák tagolják: a külső falon, a belsőn, illetve összezárva a két kőfalat. A Szent Márton székesegyháztól északra megmaradt (és természetesen részben rekonstruált, azaz visszaépített) észak-déli irányú városfal belső falán rekonstruálták az egykori külső fa gyilokjáró egy részletét is.

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-01-08 08:39:13