Zsembery-ház

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 27,552'

Hosszúság (lon):

E 18° 53,529'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Középület

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A Szentháromság tér (ma: Námestie svätej Trojice)nyugati térfalában.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A középkori Magyarország egyik legfontosabb, leggazdagabb településének számító Selmecbánya már a tatárjárás előtt szabad királyi városi rangra emelkedett. Kiemelkedő jelentőségét a közelében található gazdag arany- és ezüst lelőhelyek jelentették, melyek kiaknázása megalapozta a város virágzását, amely egészen a 18. század végéig tartott. A város polgársága gyakorlatilag a 20. századig döntően német ajkú telepesekből állt, akik még a 13. század második felében népesítették be a környéket.

A város topográfiájára alapvető, máig tanulmányozható hatással voltak a mai történelmi belváros alatt található nemesérc-lelőhelyek, amelyek fölé több, a középkorban nyitott, esetenként a felszínen, vagy középkori házak pincéjében máig látható, járható vágat indult el. Ezek köré a városon belül épületcsoportok jöttek létre, melyek mára összenőttek. E jellegzetes városképet az UNESCO felvette világörökségi listájára is.

A bányászkodás során Selmecen több, világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű technikai újítást alkalmaztak, így pl. a bányavágatok vízi erő felhasználásával való víztelenítése, vagy a puskapornak bányászati céllal való felhasználása. Ezen fejlesztések legtöbbje a világon elsőként, 1735-ben itt létrejött Felsőfokú Bányatisztképző Iskolából indult ki, melyet Mária Terézia királynő 1762-ben bányászati és erdészeti tudományokat művelő, ún. montánakadémiává fejlesztett.

A nagy múltú bányászkodás emlékeit a városban több műemlék épület és muzeális kiállító hely őrzi. Ezek egyike a fő térnek számító Szentháromság tér nyugati oldalán álló, négy emeletes Zsembery-ház.

Eredetileg két korábbi, gótikus stílusú ház állt a térnek ezen a részén. Ezek összekötésével és átépítésével jött létre a mai ház a 16. század első harmadában. Jelenlegi méretét és reprezentatív, klasszicista külalakját a J. Thaller tervei szerint zajló, 1803. évi átépítés során nyerte el. Homlokzatain jellegzetes, klasszicista díszítőelemeket, párkányokat láthatunk. Belső, boltozott tereiben gazdag stukkó díszítés készült. Az épület számos szép, kőből faragott ablak- és ajtókeretet őriz.

Az épületben a 15. századtól a Szűz Mária, majd a Szent Katalin templom plébániája működött. Később az épület a selmeci bányászati akadémia kezelésébe került. 1807-től 1841-ig az Akadémia Erdészeti Kara működik falai között. Ma a polgármesteri hivatal és az adóhivatal irodái, valamint egy mozi működik benne.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2013-05-19 10:06:52