Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 34,382'

Hosszúság (lon):

E 19° 7,675'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Zólyom, Tomása Garrigue Masaryka

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Négy saroktornyos, emeletes, zárt belső udvaros várpalota, a 14. század második fele királyi palotaépítészetének jellegzetes darabja. A 16. század elején külső várfalakkal toldották meg, ám – dacára a későbbi átépítéseknek – a gótikus-reneszánsz várpalota ma is teljes tömegében áll.

A zólyomi várként ismert királyi várpalotát a 14. százas ötvenes éveiben kezdték el építeni Ó-Zólyom hegyen magasodó várától északra, a Garam völgyében, a folyótól keletre egy kisebb dombon. A régészeti feltárások szerint itt egy korábbi épület (templom?) állhatott. Az új várpalota tökéletesen illeszkedik az I. (Nagy) Lajos korabeli udvari-világi építészet vonulatába, párhuzama Diósgyőr, Végles vára, s némiképp a visegrádi királyi palota is, amelyet reneszánsz átépítésében ismerünk. Van olyan feltételezés is, hogy mindezeknek az épületeknek a tervezése egy személyhez, János kőfaragó mesterhez (Johannes lapicida) köthető. A szabályos négyzet alaprajzú, négy saroktornyos palota építészeti előképeiről megoszlanak a vélemények, de legvalószínűbbnek a dél-francia hatás tűnik.
A zólyomi várpalota felépítése (az 1360-as évek közepére lett készen) azért volt fontos Lajos király számára, mert innen könnyen elérhette Lengyelországot is (1370-től lengyel király is volt). 1424-ben Zsigmond király az épületet a feleségének, Cillei Borbálának adta, Albert idejében szintén királynéi birtok. Albert özvegye, Erzsébet hívta be fia, utószülött László védelmében az országba Jan Giskrát, akinek átadta a zólyomi erősségeket. Visszaszerzése után királyi birtok, majd az özvegy Beatrixé. A 16. század elején a Thurzó család birtokába került, ekkor építették ki külső erődítményeit és a várkastélyt is reneszánsz stílusban modernizálták. Mohács után a területen ősi Balassa család birtoka lett (itt született 1554-ben Balassa Bálint). A várkastély hadászatilag ekkorra már elavult, s mivel a tüzérséggel szemben védhetetlen volt, a 17. század ostromai során általában harc nélkül adták fel. A Rákóczi-szabadságharc után sem ítélték pusztulásra, az Esterházy család kapta meg. A 19. században kincstári tulajdonba került, hivatali, raktározási célra használták.
Helyreállítása az 1960-as években kezdődött el, ma múzeum.

Cikk a magazinban a 14. század második felének feltételezett \"sztárépítészéről\": http://muemlekem.hu/magazin/janos_kofarago_mester_epitesz

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-06-10 14:20:31