Szent László székesegyház
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 47° 4,139'
Hosszúság (lon):
E 21° 55,947'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
BH-II-m-A-01080
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Strada Şirul Canonicilor 2
Egyéb adat:
A török dúlás komoly károkat okozott Nagyváradon, számos középkori egyházi és fejedelmi épület esett áldozatául. A gazdasági nehézségek szintén hátráltatták az újjáépítéseket. A 17. század közepére erősödött meg a püspökség is ahhoz, hogy új katolikus püspöki palota, papnevelde és székesegyház építését tűzhesse ki célul. A székesegyház építését Forgách Pál püspök indította el, és ahogy a püspöki palotánál, itt is Franz Anton Hillebrand tervei alapján épült meg a székesegyház.
Rövid leírás:
1751-ben indult meg a székesegyház építése olasz kőművesmesterekkel. Vezetőjük Giovanni Battista Ricca volt, aki jelentősen átalakította Hillebrand terveit. 1756-ban, az építkezések megszakadtak és csak három évvel később folytatódtak Ricca halálát követően Domenicus Luchini vezetésével. Ricca és utóda az itáliai, míg Hillebrand a klasszicizáló barokk stílust képviselte, amely számos konfliktushoz vezetett az építkezések során. Mindezek következtében elhúzódott a székesegyház építése és csak 1780-ban szentelték fel.
A tervező és kivitelező stílusbeli különbözősége és az építkezések elhúzódása az egész épületre rányomta a bélyegét. Nem alakult ki egy egységes, harmonikus megjelenése a templomnak. A főhomlokzat az övpárkánnyal két emeletre tagolódik. A földszinten három ajtó vezet a templomba. Két tornya az időhiány miatt jóval kisebbre sikeredett, mint ahogy azt az épület tömbje megkívánta volna. Az egyházzal szerves egységet nem alkotó, inkább saroktoronynak tűnő tornyokat barokk hagymasisakok zárják le.
A hajóba előcsarnok vezet. A háromhajós tér a homlokzatokkal ellentétben gazdagon díszített. A főbejárat felől hármas boltozású, ívelt vonalban kiugró orgonakarzat indítja, amelynek mellvédjén 3-3 füzéres jón pillér tagolja. A főhajó és a dongaboltozatos kereszthajó találkozását lapos kupolatér fedi. Az itt látható, Krisztus mennyei diadalát ábrázoló freskókat Johann Nepomuk von Schöpf készítette, amely 1878-ig az egyetlen festett felület volt a székesegyházban. Ekkor Storno Ferenc festette ki majdnem az egész templomot.
Főoltárát és a kereszthajó két nagy mellékoltárát 1777-ben kezdték el készíteni. A Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárkép 1779-ben készült el, Vinzenz Fischer által. A két oldalán álló fa Szent István és Szent Imre szobrokat Franz Eberhardt készítette. A mellékoltárok Szent Lászlót és a Szent Családot jelenítik meg. Ezeket is Fischer késztette 1778-ban. Ismeretlen festők készítették a Szent Keresztet, Szent Mihály arkangyalt, Szent Pál és Szent Péter búcsúzását megjelenítő oltárokat, míg Johann Ignaz Cimbal munkái a Nepomuki Szent János, Szent István, Szent Borbála, Szent János apostol és Szetháromság oltárok.
A tervező és kivitelező stílusbeli különbözősége és az építkezések elhúzódása az egész épületre rányomta a bélyegét. Nem alakult ki egy egységes, harmonikus megjelenése a templomnak. A főhomlokzat az övpárkánnyal két emeletre tagolódik. A földszinten három ajtó vezet a templomba. Két tornya az időhiány miatt jóval kisebbre sikeredett, mint ahogy azt az épület tömbje megkívánta volna. Az egyházzal szerves egységet nem alkotó, inkább saroktoronynak tűnő tornyokat barokk hagymasisakok zárják le.
A hajóba előcsarnok vezet. A háromhajós tér a homlokzatokkal ellentétben gazdagon díszített. A főbejárat felől hármas boltozású, ívelt vonalban kiugró orgonakarzat indítja, amelynek mellvédjén 3-3 füzéres jón pillér tagolja. A főhajó és a dongaboltozatos kereszthajó találkozását lapos kupolatér fedi. Az itt látható, Krisztus mennyei diadalát ábrázoló freskókat Johann Nepomuk von Schöpf készítette, amely 1878-ig az egyetlen festett felület volt a székesegyházban. Ekkor Storno Ferenc festette ki majdnem az egész templomot.
Főoltárát és a kereszthajó két nagy mellékoltárát 1777-ben kezdték el készíteni. A Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárkép 1779-ben készült el, Vinzenz Fischer által. A két oldalán álló fa Szent István és Szent Imre szobrokat Franz Eberhardt készítette. A mellékoltárok Szent Lászlót és a Szent Családot jelenítik meg. Ezeket is Fischer késztette 1778-ban. Ismeretlen festők készítették a Szent Keresztet, Szent Mihály arkangyalt, Szent Pál és Szent Péter búcsúzását megjelenítő oltárokat, míg Johann Ignaz Cimbal munkái a Nepomuki Szent János, Szent István, Szent Borbála, Szent János apostol és Szetháromság oltárok.
Adatlapot készítette:
hil.di
Adatfelvétel ideje:
2013-06-21 21:30:29
Az adatlap forrása:
Állapotjelentések
2026.04.19 09:09 mokuska09 állapot: 4 - koordináta: N 47° 4,112' E 21° 55,938' - egyéb
A bazilica epulet gondozott csak aprobb problemak latszanak. Belul a freskok nehol hamlanak., a benți teraszos reszen nehol hianyzik a kerek uvegszem valamint a fa reszek ugymint a padok es az ajtok egy kisebb apolast igenyelnek. A bazilika koruli park csodaszep viragos gondozott es tiszta.
Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.Közeli objektumok
Szent László-szobor (0.020 km)
Tordai Szaniszló Ferenc szobra (0.062 km)
Római katolikus püspöki palota (0.082 km)
Egykori múzeumépület (0.211 km)
Kanonoksor (0.219 km)
Római katolikus papnevelde (0.249 km)
Vasútállomás (0.291 km)
Berettyó Vízszabályozó Társulat székháza (0.296 km)
Szent József kórház (0.327 km)
Darvassy-palota (0.384 km)

