Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 59,482'

Hosszúság (lon):

E 21° 58,812'

Védettség van?

nem

Védettség száma:

Típus:

Műemlékileg védett, vagy védendő terület, környezet

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 2
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Félixfürdő

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A Félixfürdő Szentmárton község határában, Nagyváradtól dél-délkeletre, hat kilométernyi távolságra, a belényesi országút mentén fekszik. A 17. század végén Szentmártoni-pusztaként tartották számon ezt a várad-hegyfoki premontrei prépostsághoz tartozó erdős területet, amelyet a morvaországi, lukai premontrei apát vásárolt meg 1710-ben.

A birtok kezelésére küldött első adminisztrátor Helcher Félix volt, 1711–1721 között, aki tanyát létesített a Szentmártoni-pusztán. Nevéhez fűződik a gyógyvíz felfedezése és a fürdő létesítése. Észrevette ugyanis, hogy a kondás télen is a Luncs-patak nádasában őrzi a gazdaság sertéseit, mert a nádasban levő víz meleg. Kitisztíttatta a forrást és deszkából kis fürdőházat építtetett a forrás fölé, amely azóta Európa egyik legkitűnőbb gyógyvizének bizonyult.

A fürdő 18. század eleji állapotát Bél Mátyás 1720 körüli leírásából ismerjük. A medencét 1763-ban fagerendákkal két részre osztották: férfi- és női részre, majd 1770-ben Ehenger Lajos adminisztrátor a forrás fölé felépíttette az első emeletes épületet. Hatvani István leírása szerint: „melyben felül öt, és alul is öt betegszoba van. A tükörfürdőben fagerendák helyett középen egy lábnyi széles kőfal által kétfelé osztott, hogy a nők a férfiaktól elkülönülve fürödhessenek. A tükrök oldalai és fenekei simított terméskőből rakattak ki. A boldog, meleg forrás, a kőtalapzat nyílásain keresztül bugyog fel.” Ez lett a fürdő első szállodája, a Félix Szálló. Az egyik medencét 1982-ben feltárták és felújították. Ma is látható a Bálint-forrástól kb. 50 méterre, kelet irányban.

Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.

Adatlapot készítette:

schlosser

Adatfelvétel ideje:

2014-02-07 10:35:25