Megújulásunk támogatója:  

Coburg Gothai Ágoston emléktáblája


A sztracenai kőkapu, balra tőle az emléktábla a sziklafalban.



A kép forrása: Tóthmátyás Ildikó / facebook

A kép forrása: Tóthmátyás Ildikó / facebook
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 52,402'
Hosszúság (lon):
E 20° 19,751'
Védettség van?
nem
Típus:
Világi plasztika, szobor
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A faluból nyugatra vezető országúton az alagút előtti útkereszteződésben
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A széles európai kapcsolatokkal rendelkező Szász Coburg Gothai család házasság révén jutott birtokhoz a környéken. Ferdinand Georg August von Sachsen–Coburg–Gotha herceg (1785-1851) 1816 november 30-án Bécsben nőül vette csábrági és szitnyai Koháry Mária Antónia hercegnőt. A hercegnő apjának 1826-os halálával a Koháryak fiú ágon kihaltak, így birtokuk a kincstárra szállt. I. Ferenc császár és király azonban a hatalmas birtokot Antónia férjének, Szász Coburg Ferdinánd hercegnek adományozta.

Sztracenán a birtokos Csáky család még 1723-ban a közelben bányászott érc feldolgozására vasolvasztó hutákat építtetett. Ezeket később, 1842-ben a Coburg család vásárolta meg és üzemeltette, a környék több hasonló kohójával együtt.

A Sztracena környéki ipari tevékenységhez elengedhetetlen közúti közlekedést rendkívül megnehezítette, hogy a faluból nyugat felé tartó országút egy bő 1 kilométeres szakaszon a Gölnic folyó szűk sziklás kanyonjában haladt. Ez kedvezőtlen időjárás esetén szinte járhatatlan és veszélyes volt. E problémát igyekezett orvosolni Coburg Ferdinand herceg azzal, hogy 1840-ben kiépíttette az utat e szűk kanyonon keresztül. Ennek érdekében a rengeteg szikla- és földmunka mellett ezen az alig több, mint 1 km-es útszakaszon 13 hidat kellett építtetnie a Gölnic vize fölött.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1867. augusztus 12-től 17-ig Rimaszombatban tartották XII. vándorgyűlésüket. A tanácskozást szakmai kirándulások zárták, melyek egyike Dobsinára vezetett. Augusztus 21-én indultak tovább Dobsináról Pohorella felé. Ekkor utaztak keresztül a szűk sztracenai völgyön is. Ennek a kirándulásnak keretében avatták fel a kanyon keleti bejáratánál az első sziklába bevésett emléktáblát. A klasszikus, fekvő téglalap alakú, egyszerű keretezésű kőtáblába az alábbi feliratot vésték: "Coburg Gothai Ágoston herczeg elnökünk téged e sziklák dicsérnek. A magyar orvosok és természetvizsgálók emlékül 1867. Aug 21." A táblán említett Ágoston herceg a tanösvény szövege alapján Ferdinánd fia, August Ludwig Viktor von Sachsen-Coburg und Gotha (1818-1881), aki apja halála után folytatta a gazdaság irányítását. Mi azonban felvetnénk, hogy a táblán megörökített nevű személy legalább ennyire lehet a kanyonbéli út kiépíttetője, Coburg Ferdinand herceg is, akinek számos keresztneve között az August (Ágoston) is szerepelt...

A völgy keleti bejáratának elején, a folyó és a hirtelen feltörő szikla között eredetileg csak egy keskeny szűkület volt, amin közlekedni lehetett volna. Ezt 1840-ben úgy tettek könnyebben átjárhatóvá, hogy a szélső sziklát egy kis alagúttal átfúrták. A száz évig használt "kőkaput" a második világháború végén, 1944-ben a német hadsereg felrobbantotta. Hihetetlen szerencsével a robbanás megkímélte a sziklába vésett emléktáblát, ami ma is látható.

Az országút ma használt alagútja 1972-ben nyílt meg. Ezelőtt a teljes forgalom keresztülkanyargott a völgyön. Ma már gépjármű közlekedés nincsen. Ehelyett a lélegzetelállító szépségű, sziklafalaktól övezett, kanyargós úton gyalogosok és kerékpárosok által járható tanösvény vezet végig.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2016-10-20 22:42:20
 
 

Állapotjelentések

2017.06.03 14:37 piroska állapot: 5 - koordináta: N 48° 52,411' E 20° 19,746' - egyéb

A tábla jó állapotú, környezete rendezett.

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.