Tűzoltásra kap pénzt Baláca
Idén 29,6 millió, jövőre 90,4 millió forintot kap a Magyar Nemzeti Múzeum Villa Romana Baláca – Római kori villagazdaság és romkert az augusztus 14-i kormánydöntés szerint. Az összeget állagvédelmi, kárelhárítási és közmű-korszerűsítési munkákra fordíthatják, amelyek ugyancsak sürgetőek, hiszen mind a római villa védőépülete, mind a romkert néhány részlete leromlott állapotba került.
„A villát bemutató védőépület 1984-ben lett készen, s bár az azóta eltelt több mint harminc esztendő alatt igyekeztek karbantartani, részben a tervezési hibák miatt mostanra elkerülhetetlenné vált néhány részlet teljes felújítása. Ilyen például a védőtető, amelyet csupán néhány fokos lejtésűnek alakítottak ki. A római tetők a Kárpát-medencében mind húsz foknál nagyobb lejtéssel készültek, nem véletlenül, ez ugyanis már elvezeti a csapadékot. A balácai védőtető azonban összegyűjtötte a sarkokban az összefolyó esővizet, ezért a fából készült tartószerkezet szinte megsemmisült. Az új tető dőlésszöge már nagyobb lesz, így tartósabban védi majd meg a villa maradványait. A tetőzet cseréje alkalmat ad majd arra is, hogy a védőtetőt megnövelve megóvjuk a villa eddig szabadon álló külső falait is, hiszen a tető kisebb területet fed le, mint egykor az épület volt” - mondta a műemlékem.hu magazinnak Kovács Loránd Olivér régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Villa Romana Baláca kiállítóhely vezetője.
A tető cseréjére azonban már csak jövőre kerül sor, ahogyan a római kori terrazzo-padló felújítására is. Ez a burkolat a villa körfolyosójának csaknem háromnegyed részét borítja, azonban részben a nyolcvanas években a hiányok pótlására alkalmazott beton kiöntések károsították. Állapotának nem tett jót az sem, hogy a mai napig ezt a járófelületet használják – a konzerválásuk után ezeket elkerülve vezetik majd a látogatókat. A kormánydöntéssel megítélt összegből impregnálják majd a kőtár esőnek kitett egyik falát is.
A cikket a fotók alatt folytatjuk!
Mint arról korábban már beszámoltunk, 111 éve kezdődtek el a feltárások Balácapuszta földjén, mivel két évvel korábban falfestménytöredékeket és falmaradványokat találtak szántás közben. A kutatást vezető Rhé Gyula 1912-ben már publikálta az első ásatási eredményeket, s így írt a villa rusticáról, azaz a villagazdaságról: „Ásatásunknak épen e telep terjedelmében rejlő jelleg ad fontosságot, mert eddig, a mienkhez hasonló méretű rendszeres ásatás keretében ily telep be nem vonatott.” A nagy lakóház a maga 2400 négyzetméteres alapterületével, illetve a következő 20 év alatt azonosított 12 kőépület együttese és a mintegy kilenc hektáros központi egység ma is a legnagyobb ismert pannoniai villagazdaság.
Középtávon további római kori maradványok bemutatása a cél Balácán. Így szeretnék feltárni és láthatóvá tenni azokat az épületeket, amelyek egykor a mai parkoló és a villa között álltak. A közelben álló, hajdani Fajsz faluhoz tartozó középkori templomrom bekapcsolásával pedig valódi régészeti parkká válhatna a romkert.
Kapcsolódó cikkünk:
Régészeti parkká fejlesztenék Balácát
A római villa romjai a műemlékem.hu adatbázisában
A középkori Fajsz falu templomának romja a műemlékem.hu adatbázisában
Fotó, szöveg: Kovács Olivér