Tervásatás deríti fel Aquincum újabb rejtélyét
Az egykori Óbudai Szeszgyár (BUSZESZ) öt hektár alapterületű telephelye Aquincum-katonaváros északkeleti negyede, illetve annak északi előtere fölött terül el. A bontás alatt álló gyártelepen a régészeti érintettség vizsgálatára hivatott próbaásatás 2017 nyarán zajlott le. A nagy jelentőségű, mintegy negyven százalékban intakt római kori városi szövetet magában rejtő lelőhelyre tervezett lakópark építését megelőző feltárássorozat 2018 őszén vette kezdetét és mind a mai napig tart. A Budapesti Történeti Múzeum szakemberei az egyes beruházási ütemekhez kapcsolódó ásatási kampányok során már eddig is rengeteg új információval gyarapították a főváros ős-, római- és középkori történetét. Az eddigi legnagyobb publicitást a 2023-ban feltárt, jelenleg helyszíni bemutatásra váró Mithras-szentély kapta, amely az aquincumi településkomplexum területén már a hatodik ilyen rendeltetésű templom.
2026 tavaszán viszont egy egészen unikális építmény látott napvilágot. A különleges objektum keleti falának egy hosszabb szakasza már a 20. század óta ismert. A 2017. évi próbaásatás során ugyanennek a támpilléres falazatnak egy újabb részlete került elő. Ekkor megállapítást nyert, hogy az építmény rétegtani helyzete alapján csak római kori lehet, és mivel minden korábbi jelenséget (épületfalakat, padlókat, közműveket) keresztülvágott, továbbá a környező épületek kőanyagából épült, csakis az északkeleti külváros felhagyását követően, a Kr. u. 3. század végén, vagy a Kr. u. 4. század során létesülhetett. Funkcióját a kevés információ alapján nem lehetett meghatározni, támpilléres kerítőfalként szerepelt a szakirodalomban.
![]()
![]()
![]()
![]()
A feltárt folyosó 2026 tavaszán
2026 tavaszán, az idei építési ütemhez kapcsolódó kampány során derült ki, hogy a már ismert támpilléres jelenség valójában egy nyolc méter széles folyosó keleti zárófala. A korabeli járószinthez képest lesüllyesztett padlatú folyosó pillanatnyilag ismert hosszúsága mintegy 70 méter. A folyosó észak felé egy sokszögátmetszetű, optikailag azonban kereknek tűnő toronyban zárul. Déli kiterjedése egyelőre ismeretlen. A folyosó és a torony professzionális kialakításában a hadsereg építőalakulatainak keze munkája ismerhető fel. Az építmény funkciója továbbra sem határozható meg.
![]()
![]()
![]()
A torony maradványai
A feltárás tervásatás keretében folytatódik tovább. Noha a munkálatok még tartanak, az már eldőlt, hogy a szóban forgó épített örökségi elemek – a folyosó és a torony – régészeti védelemben részesülnek, vagyis a feltárást követően sem bonthatók el, megőrzendők a jövő számára.
A feltárást jelenlegi szakaszában Kostyál Gergely régész, a BTM Aquincumi Múzeum Ókortörténeti Főosztályának munkatársa irányítja, az ásatás szakmai konzulense Budai-Balogh Tibor régész-főmuzeológus.
Forrás: Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeuma
