Félezer sírra számítanak a Nagyvásárcsarnoknál
„Már a tavalyi próbafeltárásnál sikerült egy középkori település objektumaira, illetve tárgyi emlékeire bukkannunk. Most 30 napunk van arra, hogy a telek teljes területéről megmentsük a leleteket, illetve összegezzük az adatokat” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Tóth Anikó, a Budapesti Történeti Múzeum régész-főmuzeológusa néhány nappal a feltárás kezdete után. „Sátor alatt dolgozunk, azzal költözünk odébb, ha egy helyen befejeztük a munkát. Ez a lelőhely meglehetősen összetett, hiszen többször is használatba vették az elmúlt évszázadokban. A legkorábbi településnyomok 13. századiak, akár az is elképzelhető, hogy a középkori Szenterzsébetfalva egy részlete ez, de ez egyelőre csak feltételezés.”
A középkor folyamán több falu is állt a mai Budapest tágabban vett belvárosa területén. Ezeknek az írásos nyoma ugyan fennmaradt, de a beépítések miatt ugyancsak mozaikos feltárási eredmények alapján nehéz azonosítani a pontos elhelyezkedésüket. Ráadásul a középkori falvak gyakran odébb is vándoroltak, nem ugyanoda építkeztek évszázadokon át. A Nagyvásárcsarnok melletti telken eddig a 13. század második feléből és a 14. századból származó leletanyagot sikerült azonosítani. Az előzetes kutatás szerint nagyobb épületet, például kőtemplomot, vagy reprezentatívabb lakóházat nem fognak találni a területen.
„A középkori település megszűnését követően, jókora időbeli kihagyással a 17. században, még a török korban néhány évtizeden át működő temetőt létesítettek a területen. A temetkezések többsége koporsós, (sajnos a sírok tájolása nem egységes) a sírok több rétegben egymás fölött kerülnek elő, ami megnehezíti a gyors feltárást. Melléklet a kor szokásai szerint meglehetősen kevés van, de akad néhány szép ruhadísz, kisebb ékszer. A csontokat antropológus vizsgálja majd meg, hogy képet kapjunk az ekkor itt élő népesség egészségügyi állapotáról, a gyakoribb betegségekről. Az előzetes becslés alapján akár félezer sírt is feltárhatunk a telken, ahol a kora újkori Pest városának lakói temetkezhettek” - tette hozzá Tóth Anikó.
A cikket a fotók alatt folytatjuk!
A temető létesítésekor valószínűleg mit sem tudtak a korábban itt álló középkori faluról. Tudniuk kellett viszont a temetőről azoknak, akik a 19. század elején egy épületet emeltek a telken, hiszen az alapozáskor több sírt is érintettek, kettévágtak. Ez az épület csak néhány évtizedig állhatott, elbontása után a telek beépítetlen maradt. Most a (szomszédos) telekre tervezett szállodához készül mélygarázs, a terület feltárása ennek keretében vált lehetővé.
Kapcsolódó cikeink:
Készül Pest legrégibb belső tere
Gellért-sír nincs, római kor van