Készül Pest legrégibb belső tere
Ha a pesti belvárosi templomot a Duna felől pillantjuk meg, aligha gondoljuk a klasszicista homlokzat láttán, hogy Pest legösszetettebb építéstörténetű épülete. A gótikus hajó és szentély már árulkodó a történetiségről, ám az épület belsejében, a padlószint alatt ott találjuk a templom 12. századi, román stílusban épült ősének a maradványait is.
„A legősibb maradványok bemutatását, vagyis az altemplom kialakítását alapos régészeti és építéstörténeti kutatás előzte meg. Ennek hála sok adalékkal gazdagodott a tudásanyag, különösen a román kori templomot illetően” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Mezős Tamás professzor, az épület felújításának, a bemutatásnak a tervezője.
A régészeti feltárás, ha úgy tetszik, némi csalódással járt, hiszen sokan remélték, hogy sikerül rábukkanni a 11. századi, legelső templom maradványaira, amelynek létezéséről Szent Gellért legendájából értesülünk. Eszerint a püspök halála után ide temették először a testét és innen vitték át néhány év múlva Csanádra, ahol az alig százötven éves templomban, oltárként ma is láthatjuk azt a kőszarkofágot, amibe az áttemetés után vélhetően Gellért maradványait helyezték. Ám a pesti templom most sem került elő – így szinte már bizonyos, hogy nem a mai templom területén állhatott, talán az egykori római városmag egy másik szegletében volt.
Mert a mai hídfő táján a koraközépkori megtelepedésre a Contra-Aquincum akkor még romosan álló erődjének területén került sor, évszázadokon át ez volt az a belső mag – még ha akkor már nem is léteztek az épületei – amelyből a modern városszövet kifejlődött. Az egykori erőd maradványai részben ma is megvannak a térszint alatt, a térrendezésig – ha kissé méltatlan állapotban, gyakran teliszemetelve – szemügyre is lehetett venni őket. Az új térburkolaton ugyan kialakítottak betekintőablakot a romokra, ám ez nem nagyon tudja a tervezett funkciót betölteni – gördeszkás ugratónak viszont jól sikerült –, így a korai történetiség nagyja láthatatlanná lett a templomtól északra.
Nem úgy a templomban, hiszen ha Gellért sírját nem is, római maradványokat, építészeti részleteket sikerült azonosítani. Így egy fűtőcsatornát, valamint a padlófűtés maradványait és egy római helyiség padlóburkolatának töredékét a 12. századi templom szintjén, a leendő altemplomban, annak déli oldalán láthatjuk majd. Itt üvegpadlót kap a templom járószintje, vagyis ez a részlet fentről is megtekinthető lesz.
A cikket a fotók alatt folytatjuk!
„A 12. századi román stílusú szentély a legkorábbi fennmaradt középkori részlet a mai Pest területén, az új kialakítással, a korábbi vakondjáratok megszüntetésével pedig értelmezhető, átélhető térré vált” - jelentette ki Mezős Tamás. „A cél egy közösségi liturgikus tér kialakítása volt, ami a barokk kriptatérrel lesz egy egység. A 12. századi szentélybe bekerül egy kis oltár is. Mi most az alapozás szintjén vagyunk. A középkori járószint alig valamivel volt csak a templom mostani padlója alatt.”
Jelenleg a templom padlójának az építését végzik az épületben. Az altemplom végső kialakítására, a lejáratok elkészítésére ezután kerül sor. A műemlékem.hu magazin értesülése szerint a kivitelezéshez hiányzik még százmillió forint, ami meglehetősen lelassítja a munkálatokat.
Kapcsolódó cikkeink:
Gellér sír nincs, római kor van
Megnyílt a föld a belvárosi templomban
Ma is látható Róma a belvárosi templom alatt
A belvárosi templom a műemlékem.hu adatbázisában
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Bár a belvárosi plébániatemplom kutatása immár több mint egy évszázada tart, még mindig rejt titkokat Pest leghosszabb múltra visszatekintő épülete. Ezúttal ajtók és egy unikális török falfirka került elő.