Budai vár: megmutatnák a középkort
A Miniszterelnökség államtitkára az Országgyűlés Kulturális bizottságának pénteki ülésén emlékeztetett arra, hogy az egykori királyi székhelyek hasznosítására vegyes példák vannak Európában: egyes paloták kizárólag kulturális-turisztikai, míg más épületek részben kormányzati funkciókat is ellátnak.
L. Simon László számos példát hozott fontos identitásképző erővel bíró, megsemmisült történeti épületek újjáépítésére: ilyen a második világháborúban részben vagy egészen lerombolt müncheni Residenz, Berlinben a Stadtschloss vagy a varsói királyi palota. A vilniusi nagyhercegi kastélyt 1801-ben rombolták le az oroszok, a litvánok mégis újjáépítették, ahogy Rigában a Feketefejűek háza, Moszkvában pedig a Megváltó Krisztus-székesegyház épült újjá.
A Budavári palotáról szólva kiemelte, hogy annak középkori emlékei jelenleg nagy részben nem láthatók; ezeket szeretnék most feltárni, és egy földalatti múzeumban bemutatni, újabb réteggel gazdagítva a várat.
A palotát most elfoglaló Magyar Nemzeti Galéria (MNG), Budapesti Történeti Múzeum (BTM) és Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) alapterületének most mindössze 34 százaléka látogatható, ezt az arányt MNG és az OSZK kiköltözésével legalább kétszeresére kell emelni - jegyezte meg.
Az államtitkár elmondta: 2014-ben mindössze 365 ezren látogattak el a három intézmény kiállításaira, miközben csak buszokkal 3,2 millió turista érkezett a várba. Ezt a látogatottságot drasztikusan növelni lehetne, ha a palotát belülről is érdemesnek találnák megnézni - vélekedett.
L. Simon László beszámolója szerint a Nemzeti Hauszmann Terv keretében először a Csikós udvart és a lovardát állítják helyre, alattuk pedig áprilisra elkészül egy új mélygarázs. Ezek fölött épül újjá az 1972-ben lebontott Főőrségi épület, míg a Stöckl-lépcső és egy rejtett mozgólépcső a gyalogos megközelíthetőséget biztosítja a Tabán felől.
Rövidesen megkezdődik a palota háború után megsemmisített Szent István-termének helyreállítása is, ami iparművészeti szenzáció lesz - emelte ki.
L. Simon László hozzátette, a projekt célja a várfalak felújítása, az akadálymentesítés, a várkertek revitalizációja és a közlekedési infrastruktúra újragondolása is. Új mélygarázs épül a Szabó Ilonka utca felől is, a Halászbástya alatt, ahonnan lifttel lehet feljutni a Mátyás-templomhoz, de a Lovas utcánál is tervbe vettek egy új mélygarázst - mondta.
Farkas Gergely (Jobbik) a rekonstrukció költségeire kérdezett rá, valamint azt tudakolta, hogy mi indokolja egyes minisztériumok várba költöztetését. Szabó Szabolcs, az Együtt színeiben politizáló független politikus szerint a projekt legfontosabb célja egy kormányzati negyed építése, de még kérdéses az is, a Nemzeti Táncszínház sorsa hogyan alakul.
Hiller István (MSZP) közölte: nem ért egyet újabb kormányzati funkciók várba telepítésével; "Miterrand elnök felújíttatta a Louvre-t, de nem költözött be oda" - emlékeztetett. Pósán László (Fidesz) szerint a lovarda vagy a Főőrségi épület rekonstrukcióját nem lehet egy kormányzati negyed építésének tekinteni, Dunai Mónika (Fidesz) pedig méltatta az akadálymentes megközelíthetőség kiépítését.
L. Simon László válaszában hangsúlyozta: nincs ma Magyarországon felelős politikus vagy szakember, aki fel tudja becsülni, a budai Vár teljes rekonstrukciója mennyibe kerül.
Már kormánydöntés született arról, hogy 1,5 milliárd forintot szánnak a projekt előkészítésére, tervezési, tudományos és régészeti munkákra; 2 milliárdból építik vissza a lovardát, 3,6 milliárdból a Főőrségi épületet és a Stöckl-lépcsőt.
Az idei költségvetési törvényben 3,4 milliárd forint szerepel a Nemzeti Hauszmann Terv végrehajtására, ebből tervezik majd többek között az OSZK Budapest határain kívül felépítendő külső raktárbázisát.
További 1,5 milliárdba kerül a lovarda alatti mélygarázs építése, és 317 millió forintba a BTM egyes részeinek kiköltöztetése a Kiscelli Múzeumba. Ez összesen kevesebb mint 12 milliárd forintnyi forrás; míg ezekkel a beruházásokkal párhuzamosan zajlik az egykori Karmelita kolostor rekonstrukciója, mintegy 5 milliárd forintból.
A minisztériumok várba költöztetéséről a kormány alapos döntést hozott: a Karmelita kolostor nagy része régóta irodaként működik, a Nemzetgazdasági Minisztérium leendő székhelye szintén számos irodának ad otthont. Még ebben a ciklusban meg fog nyílni új helyén a Nemzeti Táncszínház, ami új lendületet fog adni a Millenáris Parknak - mondta az államtitkár.
Kapcsolódó cikkeink: