Kárpát-medence dinoszauruszai, egyesüljetek!
Bár Steven Spielberg Jurassic Parkja 1993-ban egycsapásra a popkultúrába emelte a dinoszauruszokat, a kutatásuk története már majd másfél évszázadra tekint vissza a Kárpát-medencében is. Igaz, sokáig csak egy-egy látványosabb fosszília erejéig tudtak áttörni a szélesebb nagyközönség közönyösségén, hiszen a paleontológiát is az unalmasan magyarázó tudósok zárt világaként bélyegezték meg.
Pedig ez koránt sincs így: az első magyar paleontológus (és mellette még több más tevékenység űzője) Nopcsa Ferenc élete kalandfilmbe illő volt. Hozzá kötődik az első hátszegi fosszíliák azonosítása 1895-ben (miután a húga, az akkor 12 éves Nopcsa Ilona megtalálta azokat), s mivel a bécsi professzorok nem tudták a már ismert fajokhoz kötni a maradványokat, maga tanulta ki az őslénytant a tanulmányozásukhoz. Már ekkor megállapította a Hunyad-megyei leletekről, hogy kréta-koriak és elszigetelten fejlődött, kisebb méretű fajoktól származnak. Ő fedezte fel a mai Kárpát-medence legismertebb késő kréta kori lakóját is, a Magyarosaurust, aminek ő még a Titanosaurus dacus nevet adta – ami ugyanakkor az egyébként óriási méretű sauropodák legkisebb méretű ismert faja volt. Szintén kutatott a Hátszegi-medencében Kadić Ottokár, akinek a kutatási anyaga bekerült a Magyar Királyi Földtani Intézet Gerinces Gyűjteményébe (ma: SZTFH), ahol az általa begyűjtött csontanyag egy része megsemmisült, a térkép pedig, amelyen bejelölte a gyűjtési helyeket, eltűnt. A hátszegi kutatások több évtizedes szünet után, 2019-ben indultak újra dr. Botfalvai Gábor vezetésével.
Kutatástörténetét tekintve fiatalabb, földtörténeti korát tekintve idősebb a Veszprém megyei iharkúti lelőhely, ahol a külszíni bauxitbánya fejtésében 2000-ben találták meg a hátszegieknél mintegy 15 millió évvel korábbi, vagyis 85 millió éves fauna első leleteit. A felfedezés akkor még geológushallgatóként tevékenykedő Ősi Attilához és Torma Andráshoz kötődik. Az iharkúti ásatások évről évre folytatódtak, s mostanra nemzetközi hírűvé vált ez a lelőhely – valamint kutatói – is.
Bár a hátszegi- és az iharkúti fajokat 15 millió év választja el, ez idő alatt nem sokat változott az élőhelyük. Vagyis egy trópusi tenger szigetén éltek, s az ebből fakadó belterjesség magyarázza jellegzetességeiket, valamint viszonylag kis méretüket is. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum „Eltűnt szigeteink dinoszauruszai” című időszaki kiállításán először láthatóak együtt a két lelőhely leletei, az elkészített rekonstrukciók, valamint a digitális anyagok is. A tárlat kifejezetten kedvez a kiskorú látogatóknak, akik feltehetően a leginkább lelkesednek a dinók világáért. A Váncsa Klára természettudományos muzeológus kurátori tevékenységének hála megvalósult kiállítás a tervek szerint október végéig látogatható.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
