Fülek: ezerkétszáz látogató ostromolta a várat
„Persze számítottunk érdeklődésre az újévi sétán, hiszen ezeket a föld alatti járatokat eddig még nem nyitottuk meg a vár oldalában, s a föld alatti látványosságok egyébként is vonzzák az embereket, ám minden várakozásunkat felülmúlta az ezerkétszáz látogató” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Titton Viktória, a füleki Vármúzeum igazgatója. „Szerencsére sikerült gond nélkül levezényelnünk a rendezvényt, s az emberek is roppant toleránsak, megértőek voltak. Sok füleki, amikor meglátta a kígyózó sort, hazament, s később a roham lecsillapodtával tért vissza.”
A járatok nincsenek kapcsolatban magával a várral, azonban az érkezők tetemes része megnézte az erősséget és a Bebek-toronyban látható kiállítást is. A füleki vár a történelmi Nógrád megye legnagyobb közép- és kora újkori erőssége volt. Igen korai a kővárak között, hiszen a várhegy tetején az első várat még a tatárjárás előtt kezdte el építeni a Kacsics-nemzetség. Ezután királyi birtok lett, majd a Perényiek kapták meg, de Mátyás visszavette, aztán a 16. század derekán a Bebekekhez került. Ekkorra tehető a nagyobb kiépítése is: a vulkáni csúcsról lefelé terjeszkedett a vár, így került sor a középső és az alsóvár kiépítésére is. A török korban sokáig végvárként használták – bár 1554-ben a törökök csellel bevették és 1593-ig a kezükön is maradt –, s annyira jól védhetőnek és biztonságosnak tartották, hogy a 17. században ide költöztették több vármegye, így Nógrád, Pest és Heves levéltárát is.
Füleket a legnagyobb csapás 1682-ben érte, amikor a felső-magyarországi hadjárat során felvonult ellene az Ibrahim pasa budai seregeiből, Thököly Imre kurucaiból és I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem csapataiból összeállt közös haderő. A várat ostrom alá vették, majd miután elfoglalták, nagyrészt felgyújtották, miközben a várost is szinte a földdel tették egyenlővé. Az ostrom során pusztult el a levéltár anyaga is, ami a magyar középkor-kutatás pótolhatatlan vesztesége. A későbbiekben az immár romvárnak nem jutott hadi szerep, a mai Bebek-torony is azért maradt meg viszonylagos épségben, mert magtárként használták. Az egykori alsóvárat – amelynek tetemes részét elfoglalta már a város – még nem kutatták meg teljes egészében, de gigantikus méreteit jól érzékelteti, hogy egyik bástyája kétszer, két és félszer nagyobb alapterületű volt, amint a Bebek-torony.
A cikket a fotók alatt folytatjuk!
„A most megnyitott járatokat csak a 20. században, a második világháború ideje alatt építették, légvédelmi óvóhelyként. Most kettőt mutattunk be ezek közül. Hamarosan állandó múzeumi kiállítóhelyként üzemeltetjük majd őket, ahol világháborús tárlatot rendezünk be” - tette hozzá Titton Viktória.
A szombati séta elsöprő sikere után feltehetően lesz még az elkövetkező hónapokban előre meghirdetett alkalom, amikor bejuthatnak a látogatók a járatokba. Május 19-től azonban folyamatosan várják majd a látogatókat, hiszen ekkor, a Múzeumok Éjszakáján nyitják meg bennük a világháborús kiállítást.
Kapcsolódó cikkünk:
Riport a Közkincs-keresőben:
A füleki vár a Határeset adatbázisában
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Július 1-jétől ismét látogatható a füleki vár. A hosszú kényszerszünet után az elkövetkező hónapokban több újdonság is várja majd a múzeumot és romvárat felkeresőket. 
Kúptetőt kap a visszamagasított ágyúbástya, jövő nyáron megnyílik benne a látogatóközpont, amelyben a környék látnivalóit is kínálják majd a betérőknek.