Gödöllői kastély: erre költik a negyven milliárdot

Negyven milliárdos – fele részben az OTP-től származó, fele részben költségvetési – forrásból újul meg a Gödöllői Királyi Kastély a hétfői bejelentés szerint. Az összesen száz millió eurós felújítás ugyan szokatlanul nagy léptékűnek tűnhet első hallásra, azonban a kastély és a teljes műemléki együttes állapotát valóban ismerve korántsem tűnik túlzónak. Ami szokatlan – és örvendetes – az egy magáncég, vagyis az állami szférán túli világ megjelenése a beruházásban. Hogy a magyar műemlékvédelembe valamiképpen be kell vonzani a magántőkét is, azt már legalább két-három évtizede tudják a műemlékes szakmacsoport mindegyik ágában. A csak állami forrásból finanszírozott épített örökség szinte feneketlen zsák, ami még jól működő intézmények és imponáló bevételek esetén sem tud akár csak az önfenntartás szintjére sem evickélni. Évtizedek óta keresik a fenntartók a valóban működő modellt, amire többnyire a nyugat-európai, folyamatos történetiséggel bíró műemlékegyüttesek adnak jó példát. Ezeknél a magántőke (legyen az céges, alapítványi, vagy dúsgazdag filantróphoz kötődő adomány) elengedhetetlen a tartós működtetéshez. A legjobb persze, ha fennmaradt az egykori birtok (hiszen a kastélyok birtokok központjai is voltak, azokból finanszírozták hajdan is a fenntartásukat, s a reprezentációt), amelyek ma is megtermelhetik az üzemelési költségeket. Erre persze a Lajtán innen nincs példa. A gödöllői Királyi Kastély is egyfajta kísérletnek tekinthető, hiszen 2021-től nem a magyar állam, hanem a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány a tulajdonosa – a kuratóriumának az elnöke pedig Csányi Sándor, az OTP Bank Igazgatóságának elnöke.

A gödöllői Grassalkovich-kastély, amit leginkább Királyi Kastélyként ismerünk, az egyik legnagyobb magyarországi műemlékegyüttes, az egybefüggő épülettömb 17 ezer négyzetmétert tesz ki. Ezen kívül vannak még melléképületek és összesen 26 hektárnyi kert. A kastély negyven százalékában még egyáltalán nem folyt soha műemléki helyreállítás – ezek többsége több mint nyolcvan éve egyre romló állapotban várnak a megújulásra, vagy a megsemmisülésre. A negyven százaléknyi épületrész egy része már élet-, illetve balesetveszélyes, hiszen a melléképületeknél már szakadt be födém is. 

A gödöllői kastély 1996-ban nyitotta meg a kapuját a látogatók előtt, miután a világháborút követően szociális otthonként, illetve szovjet laktanyaként is üzemelt. A megnyitás a felújítást követve szakaszos volt: 1997-ben a lakosztályok újabb szobáit nyitották meg enteriőrrel, 2001-ben is újabb tereket adtak át, majd 2003-ra elkészült a Barokk Színház, majd 2004-ben a Királydombi Pavilon. A legnagyobb léptékű felújítás az első magyar uniós elnökséghez kötődik (a rendezvény egyik helyszíne a kastély volt): ekkor a kastély Rudolf-és Gizella-szárnya, majd lovardája, barokk istállója, valamint Horthy Miklós kormányzó bunkerének rekonstrukciója készült el a magyar műemlékvédelem talán leggyorsabb felújításaként. Ez a felújítás (a park egy részének rehabilitációjával együtt) mintegy három és fél milliárd forintba került, s kevesebb mint három és félezer négyzetméter épületrész újjászületését eredményezte. Tizenöt év alatt az inflációt meghaladó mértékben emelkedtek a kivitelezési árak, vagyis az akkori munka mai értéken legalább 15 milliárdba kerülne – innen nézve az egészre 40 milliárd már nem is tűnik olyan soknak.

A kilenc évre tervezett felújítás természetesen több lépcsőben valósul meg. Az előkészületek már régóta zajlanak, legelőrébb a kápolna rehabilitációjához szükséges kutatás tart. Az elsőként – harminc éve – felújított központi szárnyat is érinti a beruházás, részben azért, mert technológiailag már elavult, részben a látogatók okozta terhelésből származó természetes elhasználódás miatt. A romos épületrészeket maradéktalanul felújítják, új kerítés kerül az épületegyüttes köré, a teljes területén megújuló parkba új funkciók (például történelmi söröző) kerülnek. Az egyes szakaszokat úgy igyekeznek összehangolni, hogy a kastély mindvégig látogatható maradjon, az alapfunkciók, vagyis a múzeumi-, turisztikai- és rendezvényhelyszín ne sérüljenek.  A kastélyt jelenleg évente 300-350 ezer turista keresi fel, míg a parkjában csaknem 900 ezren fordulnak meg. A felújítás során születő új funkcióktól a látogatószám-, ezzel együtt a kastély napi szintű bevételeinek emelkedésére számítanak. A beruházás néhány új munkahelyet is teremt a hét minden napján nyitva lévő Királyi Kastélyban.