Gödöllő: egy kastély három élete
„Húsz éve várja már a látogatókat a gödöllői kastély, amely a hasonló történelmi épületekkel együtt alaposan megszenvedte a 20. század második felét” - mondta a műemlékem.hu magazinnak Gönczi Tibor, a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója. „Az elmúlt két évtized a hol lassabb, hol gyorsabb építkezés, felújítás jegyében telt, bár a 2010-es, uniós elnökségre készülés lázas ütemű rehabilitációja után lassabb tempó következett. Helyreállításra vár az egykori muzsikus szárny és a narancsház is, ám jelen állapotában is egészként működő épületegyüttest tudunk bemutatni a látogatóinknak. A kastély pillanatnyilag is az egyik legjobban helyreállított ilyen típusú épület az országban, ezért is kapta a kitüntető történelmi emlékhely rangot.”
A gödöllői kastély első híres látogatója Mária Terézia volt, aki 1751 augusztusában három napot, s így két éjszakát töltött az épületben Grassalkovich I. Antal vendégeként. Az akkor még ugyancsak új építésű kastély a királynő érkezésekor még nem a ma látható formájában állt, hiszen azt még a Kassa felé vezető kereskedelmi út mentén jobbnál jobb birtokokat szerző Grassalkovich gróf utódai is bővítették. A család kihalása után, több tulajdonosváltást követően a magyar állam vásárolta meg és alakítottak ki benne rezidenciát 1867-ben Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné számára. Míg a király többnyire vadászkastélyként tekintett Gödöllőre, vagyis az őszi hónapokban időzött itt, Erzsébet sokkal inkább belakta a kastélyt, különösen fiuk, Rudolf főherceg halála után tartózkodott sokat a városban, a kastélyparkban, illetve a szomszédos erdőkben.
„Közismert, hogy Erzsébet nagyon szerette a természetet, nem véletlen, hogy halála után is faültetéssel, ligetek kialakításával emlékeztek rá. A hagyomány szerint itt a kastélyparkban is volt egy kedvenc fája, amiről feltételezzük, hogy a legmagasabb ponton, a királydombi pavilon mellett álló, most már csaknem másfél évszázados mamutfenyő lehetett” - tette hozzá Gönczi Tibor.
A cikket a képek alatt folytatjuk!

Nem csak a kastély változott az idők folyamán, hanem a parkja is. A 18. században klasszikus franciakert volt, szabályos sövényekkel, szökőkutakkal, majd Grassalkovich III. Antal a 19. század elején angolparkká alakíttatta át. A 20. század első felében teniszpálya és úszómedence került bele – ekkor már Horthy Miklós és családja használta a kastélyt, részben saját, részben protokolláris célokra, hiszen a fővároshoz közeli, ám mégis csendes helyszínen fesztelenebbül lehetett a vendégeket fogadni. Ezek az átalakítások ma már nem láthatók, nem úgy mint az 1944-ben épített bunker, amelyben azonban a kormányzó feltehetően sosem járt, hiszen csak az év végére készült el.
Néhány hónappal később a gazdasági épületekbe szovjet alakulatok költöztek, 1958-ban pedig szociális otthont létesítettek a főépületben. Az ezt követő években lepusztult a kastély, s az értékmentés csak 1985-ben kezdődött el. 1996-ban nyílt meg az első állandó kiállítás, a díszterem és a királyi lakosztályok bemutatása. 2003-ban a barokk színház, 2004-ben pedig a királydombi pavilon újult meg. 2010-ben pedig sor került a magyar műemlékvédelem talán leggyorsabb felújítására, amikor a Rudolf- és Gizella-szárnyakat, a lovardát és a barokk istállót állították helyre a 2011-es uniós elnökségre készülve.
A 2016. május 14-i Emlékhelyek Napjára ingyenes programokkal is készül a Gödöllői Királyi Kastély. Így ingyenesen lesz látogatható kastély lovardája, a barokk istálló, a Királyi és főúri lovaskultúra című kiállítás, valamint a kastély parkjában álló Királydombi pavilon, illetve kedvezményesen tekinthetik meg az érkezők meg a kastély történetét bemutató 3D-s mozifilmet.
Cikkeink az Emlékhelyek Napja helyszíneiről:
Itt kezdődik majd az Emlékhelyek Napja
Megmentőre vár az elfeledett temető
Mohács 490: bringával a király nyomában
Gödöllői cikkeink:
Gödöllői kastély: a fele már kész van
Térfotó: hamarosan kész az uniós helyszín
Mégsem a föld nyelte el az elveszett lószobrot
Megfejtetlen jelek a Horthy-bunker falán
A gödöllői kastély a műemlékem.hu adatbázisában
