Tízéves a Határeset
2010. december 23-a a Határeset megszületésének egyik legfontosabb állomása volt, hiszen ekkor kezdett tartalommal megtelni a keret, amit már hónapokkal korábban kezdtünk elméletben és gyakorlatban megteremteni. Az elvi alapokat az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságával közösen dolgoztuk ki: a célunk egy olyan adatbázis megteremtése volt, amely a Kárpát-medence Magyarországon kívüli épített örökségét deríti fel, különös tekintettel a magyar vonatkozású objektumokra. Ez azóta sem változott, csupán kiegészült: a Határeset keretén belül elkezdett Határeset plusz a Kárpát-medencén kívüli magyar vonatkozású örökséget hivatott megörökíteni. Programunkat a kezdetektől támogatja a Nemzeti Kulturális Alap, az adatlapok oroszlánrészét pedig Paszternák István szorgalmának, vagy szervező munkájának köszönhetjük.
Tíz év alatt a legnagyobb határon túli inventáriummá vált a Határeset. Az első óta naponta átlagosan több mint egy adatlap került fel a honlapra, így az önálló adatlapok száma közelíti a négyezret, összefoglaló anyagokban (például a losonci református temető leírásában) még több száz objektumról vannak bárki számára hozzáférhető adatok. Csaknem háromszáz határon túli keresztet is gyűjtöttek a Keresztes hadjáraton belül felhasználóink. Közelíti a nyolcszázat az adatlapokhoz játékosaink által készített állapotjelentések száma. A számos saját készítésű adatlap mellett az adatbázisba gyűjtöttük olyan korábbi értékes kutatások eredményeit is, amelyek vagy eleve mindenkinek engedélyezték a felhasználást, vagy külön velünk állapodtunk meg erről.
Az adatbázis-építés mellett már első perctől kezdve igyekeztünk cikkek, riportok formájában is hírét vinni a határon túli épített örökségnek. Ezekben az írásokban (és a hozzájuk tartozó fotógalériákban) többnyire olyan témákat választottunk, amelyek bár fontosak, de nem jelennek meg a hazai sajtóban.
Az elmúlt tíz év során sok barátot, segítőt ismerhettünk meg a határokon kívül és belül egyaránt. Ha azt nem is mondhatjuk, hogy a legeldugottabb helyeken is ott ülnek az embereink Kárpát-medence szerte, alig akad térség, ahonnan ne tudnánk némi adatot, pontosítást szerezni a készülő adatlapokhoz. Vannak helyek, ahol már mi vagyunk a forrás: több felvidéki városban is az adatlapjainkat használják a turistacélpontok bemutatásához az idegenvezetők (persze vírusmentes időkben).
Tíz év telt el az indulás óta és hiába a folyamatos munka, a rengeteg kilométer, a sok ezer fénykép, megszerzett, adatbázisba rendezett és közkinccsé tett ismeret, még mindig csak az elején tartunk a magunk szabta feladatnak. A potenciális objektumok száma több tízezres nagyságrendű lehet, így jó, ha a tizedével végeztünk eddig. De legalább tudjuk, mit szeretnénk csinálni az elkövetkező kilencven évben.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Többnyire veszteségekkel teliként, roppant borúsan éli meg történelmünket a népi emlékezet. Ám csak az hal meg végérvényesen akit, vagy amit elfelejtenek – s az emlékezet fenntartásáért nemzedékről nemzedékre tenni kell. 
Napokon belül kezdetét veszi a Határeset, a Kárpát-medence közös épített örökségét felderítő program.