Emlékművet állítanának az elpusztult falunak
„2003 és 2005 között húsz hónapig tartó munkával tártuk fel a falut, azonban ha úgy tetszik, Kána története még most sem ért véget. Bár a bemutatás részeként a beruházó a kőpusztulás megakadályozására mészkőlapokkal burkolva helyreállította az egykori plébániatemplom alapfalait, s egy kis helytörténeti kiállításon megtekinthető a leletek egy része egy szomszédos épületben, szeretnénk, ha a templom mellett egy emlékmű mutatná be röviden Kána történetét” - mondta el a műemlékem.hu-nak Terei György, ásatásvezető régész. Hozzátette: az emlékmű tervei elkészültek, a piramis formájú építmény megvalósítása körülbelül másfél millió forintba kerülne – erre várják most az adományokat.
Kánát a templom feltárása során talált ezüstpénz alapján II. Béla idejében létesítették a mai 11. kerületben. A lankás domboldal, melynek aljában patak folyik, már a neolitikumban is lakott volt, a nagyarányú betelepítésre azonban a 12. század közepe előtt került sor (II. „Vak” Béla, Álmos herceg fia 1131-1141 között uralkodott). A falu nevét, amely valószínűleg nem a bibliai Kánából, hanem a kánya nevű madárból ered, írott források is megőrizték, ahogyan a Kő-ér patak túlpartján lévő domb tetején álló apátságét is.
A falu ma egyetlen helyszínen látható maradványa a plébániatemplom alapja, amely a lakópark felépítését megelőző feltáráson került elő. A templom két periódusban épült, az első kis épületet nyugat felé hosszabbították meg, nyilván a falu lakosságának növekedése miatt. A fellelt kőtöredékek alapján kifejezetten míves faragványokkal díszített épület volt, ám a belső falfelület, az esetleges kifestések nyomát nem találták meg, hiszen az alapjáig elpusztult.
A templomot körülölelő temetőben több mint ezer emberi maradványt, temetkezést sikerült feltárni. A javarészt nyugatra lévő falu feltárt részében kétszáz földbe mélyített ház gödrére, illetve cölöplyukaira bukkantak.
„Egy időben több száz ember élt Kánán, vagyis a korszak mértéke szerint terjedelmes település volt” - mondta Terei György. „Hogy pontosan milyen jogi viszonyban volt a közeli bencés apátsággal, még további kutatást igényel, az azonban biztos, hogy nem élte meg a kolostor elnéptelenedését. A faluba ugyan a tatárjárás után visszatérhetett egy kisebb csoport, azonban az utolsó lakói is elhagyták a 14. század elején.”
Az emlékmű felállításáig a templom romjának maradványai és a szomszédos épületben berendezett, díjfizetés nélkül látogatható tárlat, valamint egy Kánai útnak elnevezett lakóparki utca emlékeztet a hétszáz éve kihalt falura és a feltárására. A magyar régészet és műemlékvédelem csekély társadalmi és döntéshozói presztízsét ismerve ez nem is olyan kevés.
A templom, a temető és a falu a műemlékem.hu adatbázisában
Az apátság maradványai az adatbázisban
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Húsz éve fejezték be az Árpád-kori Kána falu feltárását a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. A nagy számban előkerült áldozati edények, s azok tartalma a nyolcszáz évvel ezelőtti népi hitvilágba nyújt bepillantást.