Erdély, templom, bozótharc
„A Mária-út helyi szakaszának előkészítése során került sor a magyarsárdi romtemplom építészeti felmérésére is, amelyet Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói végeztek el. Ehhez azonban nem kapcsolódott kutatás, s ilyen tudományos munkára, eltekintve felmérésektől, korábban sem került sor az ismereteim szerint”- mondta el a műemlékem.hu magazinnak Orbán György, kolozsvári építész.
A felmérés célja két évvel ezelőtt az volt, hogy kialakítsák a Mária-út Kolozsvárt elkerülő, csaknem kétszáz kilométeres új szakaszának pihenőit, hiszen a zarándokok jelenleg déli irányban kerülik el a várost, többnyire az országút szélén, méltatlan és balesetveszélyes körülmények között.
A magyarsárdi templom a település – amelynek a nevével ellentétben mindössze egy, magát magyarnak valló lakosa van, a többiek románok – keleti csücskétől északra, a dombtetőn található. Oromfalai állnak, ahogyan diadalíve is, ám szinte teljesen benőtte a bozót és a csalán. A település első említése 1341-ből származik, ám a templomról (amely román és gótikus jegyeket egyaránt hordoz), nincs középkori írásos adat. Léstyán Ferenc így ír róla Megszentelt kövek című munkájában: „Eredetileg egyhajós gótikus templomnak épült kb. 1300-ban. Később, a reneszánsz idején a mellékhajókkal megtoldották. … Ma fedél nélküli, a szentély és sekrestye falai romosan állanak, de tisztán megőrizték eredeti gótikus jellegüket. A reformáció során lakói reformátusok lesznek, a templommal együtt. A XVIII. században hívei nagyon megfogyatkoznak, s csak mint filia létezik.”
„A Mária-út kialakítása során elsősorban zarándokszállásokat igyekeztünk előkészíteni, egymástól egynapi járóföldre. Azonban az ilyen szakrális infrastruktúrára is szükség van, vagyis olyan helyekre, ahol lelkileg töltekezik meg a zarándok. Magyarsárd az út szempontjából zsákfalu, ide legföljebb betérhetnének a vándorok, de az éjszakát már nem a településen töltenék” - tette hozzá Orbán György, aki maga tárgyalt az érintett településeken a plébánosokkal, lelkészekkel.
A cikk a képek alatt folytatódik!
A Mária-út szervezése 2007-ben vette kezdetét, elsődleges célja a Kárpát-medencei Szűz Mária búcsújáró helyek egy részének felfűzése egy zarándok-, turista útvonalra. Az út nyugaton Mariazellnél, a már középkorban is jelentős Mária kegyhelynél kezdődik, s 1400 kilométer megtétele után Csíksomlyón zárul. Az útnak még csak néhány szakasza van teljesen készen, ám már döntés született a kiterjesztéséről Moldván át a lengyelországi Częstochowa-ig.
A magyarsárdi középkori templom szerepel a román műemlékjegyzékben, így elvileg védett, nem elbontható, bár teljes egészében hiányzó északi fala felveti a gyanút, hogy használták már kőbányának az épületet. Boltindításai világosan láthatók, a boltozati bordák minden bizonnyal a földdel és növényekkel borított, egyenetlen belsőben hevernek. Masszív falai még évszázadokon át állhatnak, a dzsungel pedig egyelőre megvédi a vandál kezektől.
Az augusztus 13-i Közkincs-keresőben riport hangzik el a magyarsárdi templomról
A magyarsárdi templomrom a Határeset adatbázisában