Budapestre költözött a johanniták vára
Mint arról korábban már beszámoltunk, az elmúlt évek legjelentősebb szentföldi régészeti feltárásának eredményeiről október 21-én nyitották meg Pécsett az „Akkor és Most – Magyarok Margatban, a szíriai-magyar kutatások legújabb eredményei Margat várában” című kiállítást. A tárlatot csak néhány hétig lehetett megtekinteni a baranyai megyeszékhelyen, december 17-től a Magyar nemzeti Múzeumben látható. A kiállításon a vár történetét és feltárását fotók, rajzok, makettek, számítógépes animáció, filmek és a legszebb leletek restaurátori másolatai által ismerhetik meg a látogatók.
Margat vára többször gazdát cserélt a történelem során, leghíresebb birtokosa a johannita lovagrend volt, amely néhány hónappal a katasztrofális hattini csata előtt vásárolta meg az erősséget korábbi tulajdonosától. így Jeruzsálem elvesztése után valószínűleg Margat volt a rend központja. A szíriai várnak van magyar vonatkozása is, hiszen II. András király (az egyetlen magyar uralkodó, aki részt vett keresztes hadjáratban) 1218. elején hazafelé tartva, útba ejtette Margatot. Az uralkodó a johannitáknak száz márka (23 kilogramm) ezüst évjáradékot adományozott - igaz, arról nem tudunk, hogy a lovagrend valaha is megkapta volna a vár fenntartására, a harcok folytatására szánt összeget.
Margatot 2007 óta magyar misszió kutatja, s mostanra a feltárás a legjelentősebb szentföldi ásatássá vált. Az önkéntesként dolgozó magyar szakemberek már a tizedik ásatási szezonon is túl vannak, hiszen egy évben többször is kutatnak a helyszínen), azonban eddig csak a felső várban folytathattak feltárásokat. A külső vár és a hozzá csatlakozó erődített város kutatása még évtizedekbe telhet.
Az „Akkor és Most – Magyarok Margatban, a szíriai-magyar kutatások legújabb eredményei Margat várában” című kiállítás előreláthatólag 2011 február végéig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Margat várának történetéről és feltárásáról részletesen:
Szíria: magyarok kutatják a johanniták várát
Bevették a magyarok a szentföldi várat
Még egy szentföldi lovagrend:
