Temetőt találtak a kastély előtt
„A közmű-fektetés régészeti szakfelügyelete során leletek és régészeti jelenségek nyomai kerültek elő, így megkezdtük a mintegy 300 méter hosszú nyomvonalszakasz feltárását. A legfontosabbnak jelenleg a késő római temető tűnik, ám a lelőhely rendkívül gazdag, a neolitikumtól a réz- és bronzkoron át egészen a középkorig találtunk már tárgyi emlékeket” - mondta el a műemlékem.ha magazinnak Beszédes József régész, az Aquincumi Múzeum munkatársa.
Maga a római kori erőd a kastély túloldalán, a jelenlegi feltárástól délnyugatra terült el. Az egyik kapujának rekonstrukcióját az itteni Szentháromság tér oldalában láthatjuk is, bár a drótkerítés mögött lévő bemutatásban nincs sok köszönet: a hatvanas évekbeli betonelemek alatt, meglehetősen gazos környezetben vannak a tábor egykori falmaradványai. Az erőd néhány részletét az elmúlt csaknem száz esztendőben több ütemben tárták fel, ismertek a területén álló, a 2. századtól kőből készült épületei is. A hajdani Campona legnagyobb része beépítetlen terület, így a későbbiekben talán mód nyílhat a teljes körű kutatásra is.
„A 1. század végén létesített, akkor még fából készült erődben lovas segédcsapatok, auxiliáris egységek táboroztak. Elsőként az Aquincumból ide vezényelt ala I Tungrorum Frontoniana, majd Antoninus Pius uralkodása idején, a 2. század közepén az ala I Thracum veterana Sagittariorum katonái. A négyzetes alaprajzú erődöt többször átépítették, az utolsó beavatkozásra a 330-as években történt szarmata betörés után került sor, amikor a kapuinak számát is csökkentették azáltal, hogy a négy táborkapu közül kettőt elfalaztak" - tette hozzá Beszédes József.
A 4. századi sorozatos barbár támadások miatt a település (vicus) szerkezete átalakult; a lakott zóna összébb húzódott, mivel a létszámban lecsökkent lakosság egy része az erőd biztonságos falai közé költözött. A kor temetői is ennek megfelelően közelebb kerültek a táborhoz. Ezt igazolja a mostani feltárás is, hiszen a temetkezések alatt korábbi településnyomok figyelhetők meg, vagyis a késői temetőt az erődhöz közelebb, a hajdani épületek helyén létesítették.
A mostani feltárás kiváló keresztmetszetét adja a nagytétényi/camponai római település és temető északi részének. A decemberig tartó feltárási munkák során előkerült leletanyag legérdekesebb darabjai 2016 tavaszán már láthatóak lesznek az Aquincumi Múzeum kiállításán.
Campona római táborának maradványai a műemlékem.hu adatbázisában
Kapcsolódó cikkeink:
Vizsgálják az aquincumi múmiákat
Felnyitották az Óbudán talált szarkofágokat
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Az ünnepélyes – és nagy érdeklődést kiváltó – megnyitó után immár látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum új tagintézménye, a Campona Victrix - Győzedelmes Campona kiállítóhely és régészeti park Nagytétényben.